Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1930-1931 (HU-SEKL 1.a 57.)

1930.12.02., 4. rendkívüli kari tanácsülési jegyzőkönyv - 21. Magántanári képesítések II. fok - Karoliny Lajos dr. - 22. Magántanári képesítések II. fok - Nachtnébel Ödön dr.

- 3 -o 9./ A feher patkányok kísérleti cholesterin-betegségéről. M.O. Arch.1927. 16 oldal. o A kísérletre felhasznált fehér patkányokat szerző 2 héten át Scharlach R.-el megfestett Cholesterines olajjal etette, ezután hasmetszéssel a mellékvese állományát lehetőségig redukál­ta s ugyanekkor a máj egy darabkáját szöveti vizsgálatra kimetszet­te; a máiban igen erős anisotrop elzsírósodást állapított meg. To­vábbi 8 heti etetés után az állatok egy részenek verőereiben li­­poid-lerakódás mutatkozott, miközben a"zsír testszerte^vörösre szinezodött. Az elzsirosodast a megismételt chlorofombóditás fo­kozza. A patkány szervezete a mellekvesekéreg jó részének eltávolítá­sa által a növényevőkéhez válik hasonlóvá a cholesterinnel szem­ben. A cholesterin lerakódás károsán hat a máj állományra és gátol­ja a cholesterin kiválasztását. Ezen dolgozatnak befejezése is a Természettudományi Alap segítségével történt. 10. / Über die pathologische Lipoidablagerung im Fettgewebe.­­Virchows Archiv 264. köt. 18. oldal. A közlemény a bélfodor és a hasfali zsírszövet lipoid infii trat lójának 10 esetét Írja le. A bélfodor ezen nemritkán elő­forduló lipoid infiltratióiát mesenterialis xanthomatosisnak nevezi, amely mint más betegségek kísérője, többnyire korosabbaknál jelent­kezik, kifejlődését^atnerosclerosis előmozdítója. Hasonlóképen hatnak a^mesenterium gyökerét nyomó hasi daganatok, továbbá a test alsó részének lobos folyamatai, különösen genyedései. A mesenterialis nyirokcsomókon mindig' talált kóros eltéréseket. A lipoid infiltra­­tió, mint már egy előző^közleményében is kimutatta, a nyirokcsomók körül mutatkozik, azoktól bizonyos távolságban; rendszerint van­nak a bélfodorban mérsékelt nyirokkeringési zavarok is, mig a nyirokcsomókban sariadzás szövetet lehet látni. Ezen xanthomato­­sist^elősegíti az atherosclerosis az erek szűkületének és a nyirok­csomók hegedésénex a kiváltása által, mig nyirokpangás egymagában nem nozza létre. Szerinte a nyirokcsomók működésének e kiesése a xanthomatosis közvetlen oka. A dolgozatot 4 mikrophotogramm illuszt­rálja, köztük egy színes ábra. 11. / A histiocyták viselkedése- a kristályos, cholesterinnel előidézett i degent est-gümőkben. M.0.A.1928. 9 oldal'. Az újabban sokat kutatott kérdések közé tartozik a lipo­­idok felvétele a seitexbe. Szerző a fibroblastok viselkedését ó - hajtotta e szempontból tanulmányozni s ezért• kristályos choleste­­rint juttatott a fenér patkányok bőre alá és különböző idők, 1-14 nap múlva szöveti vizsgálatot'végzett. Legelőször a kötőszöveti háló­zatból eredő histiocyták jelennek meg tömegesen s csak később a 4. Mhxx naptól a-fibroblastok, amelyek a gócot körülveszik, végül he­­geseaés lép fel. Kitérjedten_lehet óriássejtképzést is látni. A his­­riocyták pestébe a-cholesterin-szemcsék felvétetnek, -majd azok kris­tályai megbontatnák. A gyorsan_ fellépő histiocyta-reakcióhoz képest a fibroblastok- megjelenese késlekedik s ez utóbbi sejtek hozzák lét­re bet okol ást. Későbbén a .histiocyták indifferens librocytákká a­laXúlnax. Szerinte^mindkét sejtféleségnek része van a lipoid lebon­tásában és oldódásában. A dolgozat, amelyhez két mikrophotogramm van csatolva, a Természettudományi Alap támogatásával készült. /] I

Next

/
Thumbnails
Contents