Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1930-1931 (HU-SEKL 1.a 57.)

1930.12.02., 4. rendkívüli kari tanácsülési jegyzőkönyv - 21. Magántanári képesítések II. fok - Karoliny Lajos dr. - 22. Magántanári képesítések II. fok - Nachtnébel Ödön dr.

2

2?n-A terhességi pyelitis keletkezésében 2 factornak tulajdonítja a legfontosabb szerepet: az infecti ónak és pangásnak / u - tóbbinak a terhesség második felében/. - Az infectiót ilí^ ismerteti a fertőzés csiráit es terjedési úti alt. A pangásra vonatkozólag felsorolja az ureterszűkületet ill dilatatioját magyarázó eltérő felfogasokat, melyekkel azonban a kérdést nem lat]jeléggé tisztázottnak. Vizsgálatai alapján az urétértágulás okát két tényező együttes hatásával magyarázza. Az egyik incretorikus: a terhességi toxicosis következteben létrejött uréteratonia, a másik mechanikus: a terhes méhnek az uréterre gyakorolt nyomása. A kettő közül az első feltétele az utóbbi érvényesülhetésének. Felfogását bisonyitó érveit,_pyelographiás felvételekkel támasztja alá,' melyekből az is kitűnik, hogy a terhesség második felében gyakran található,^átmeneti hydroureterek- és hydronephrosisok, - sokszor pyelitis nélkül, sterilis retentiókkal, - a terhesség pnysiologiás kísérői,'melyek a szülés után rövidebb, hosszabb idő múlva visszafejlődnek. Ismerteti a felfogását támadó ellenvetéseket és ezeket iparkodik cáfolni. Különbséget tesz, a terhesség első felében is fellépő, retentio- és distensio nélküli, - a terhességen kivüli okokból is származható-,pyelitis in graviditate é^ a terheséggel szorosan kapcsolatos, ren - desen a terhesség második felében jelentkező, sokszor ureter- s pyelumtágulással tásrult, tulajdónképeni pyelitis gravidarum közt.^ Ismerteti az urológiai klinikán észlelt 100 esetét. Tárgyalja a klinikán gyakorolt és máshol szokásos különféle therapiás eljárásokat, melyek közül különösen kiemeli az Illyés prof. által/1904-ben elő-' szór ajánlott állandó, u.-katheterrel való drainezését a pyelumnak. Részletesen kitér a conservativ kezelésre nem gyógyult súlyos esetekre s ezek kapcsán kimerítően foglalkozik a terhességi pyelonephritisek és tályogos nephritisek, eddig még keveset tárgyait, radi-ka kalis és sebeszi therapiájával.

3./ " Nierentuberkulose und Gestation." Megjelent: Zeit -schrift für urologische Chirurgie 25. kötet, 5-6 füzet, 1928. Előadatott; a Magyar Urológiai Társaság-és a Kir. Orvosegyesület Gfynekologiai szakosztályának 1926. IV.30.-án tartott együttes ülésén.

A terhesség alatt ill. a szüléssel és gyermekággyal kapcsolatosan fellépett vesegümőkórt az urológiai klinikán észlelésre került 27 eset" kapcsán tárgyalja. Utóbbi esetek a vesegümőkór miatt operált nők 10 %-át teszik ki. Foglalkozik ezek tüneteivel, kór ismézésével, gyógyításukkal és a kóresetek lefolyásával, az anya és magzat szempontjából.- A vesegümőkórnak a terhességgel való szovödése kapcsán sokszor felmerült, de kellőképen nem tisztázott vita - kérdéseket tárgyalja nevezetesen: 1./ a terhességnek a vesegümő - kórra-gyakorolt" befolyását, 2./ a célszerű beavatkozás módját és idejét. o./ a nephrectomia után bekövetkezett terhesség esetén a teendőket,

E kérdésekben a nézetek eltérésékek okát abban látja, hogy az egyes szerzők csupán 1-2 esetük kapcsán észlelt tapasztalatokra támaszkodnak. Az urológiai klinika nagy beteganyagán szerzett tapasztalatok alapján következő conclusiókra jutott:

1./ A terhesség a húgyszervi gümőkórra, részint a specificus folyamat actíválása, részint a gumós gócok sajtos-genyes szétesését elősegítő hatása következtében feltétlenül súlyosbító-hatás - sál van.- Eme káros hatást a terhességi pyelitis bacterirmainak secundaer fertőzése okozza, amit az összes esetek súlyos cavernosus pyonephrosisos formái megerősítenek,-