Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1929-1930 (HU-SEKL 1.a 56.)

1930.06.02. rendkívüli 8.

4

a beteg elhelyezésében, a neu megfelelő eleutrodoK használatában lehetnek.

1?./ Graphikai módszerek használhatósága a szívbet_egs_égek

megállapításában^ /: 0.K. 1928./

Főleg a szív működési áramával ioglalnozik. Tárgyalja az egészséges szívről levehető áramgörbe formáit ás annak vál - tozatait, a bi11éntyühibaknál, a rendes ás különböző helyedről kiinduló ingerületek ás végül az ingervezetás zavarainál található elektromos görbéket.

18. / A szív gxaphikai diagnostikája. 18 ábrával 168 lap. Dick kiadása.

A szívbetegségek graphikus diagnostikájával főleg gyakorlati szempontból foglalkozik. A könyv általános részében ismerteti a registrálás céljaira használatos eszközöket, majd a köz használatban levő készülékek leírását adja ábrákkal as kapcsolási rajzokkal, tárgyalja a görbék felvételének, kidolgozásának ás elemezésének menetét. A részletes részben a rendes Ük, a szivhang, az afteriás és vénás görbék tárgyalása után a normális görbék időbeli viszonyítását ismerteti, majd a polygraohiás görbéknek a kü - lönböző szivelváltozásokban található elváltozásait tárgyalja. Végül egy általa szerkesztett hordozható készülék leírását Közli.

19. /_A_szivmüköd_és_elektromos jelenségei. / azt. István Akadémiai székfoglaló értekezés;

előadva 1929. Február 16./ Kézirat.

Arra a következtetésre jut, hogy a szívnek u.n. actiós árama végeredményben gyorsan csillapodó oscillátiós kisülés,mely valószínűleg a szív izomrendszerében mint condensátorban vagy con- ductorban a diastole alatt felhalmozódott elektromos kisülés ki - egyenlitodáse által jön létre.

Sk r o p Ferenc dr. folyamodványához 19 tudományos dolgozatát mellékelte, ezen; közül kettő társszerzővel készült, munkái közül 5 német folyóiratban is megjelent, egyik dolgozatát, a 3zt István akadémiában tartott székfoglaló értekezését pedig kéziratban mellékelte. Tárgyuk szerint négy dolgozatban a szívbetegségek grafikai kór jelzésével ás ennek techxiikájá- val foglalkozik és ezek közül kitűnik a könyvalakban megjelent munkája, melyben e kérdést behatóan ismerteti. Legtöbb dolgozatában bacteriologiai, illetőleg serologiai kérdésekkel foglalkozik:

dbPo