Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1929-1930 (HU-SEKL 1.a 56.)
1930.06.02. rendkívüli 8.
tettel a Uidal-féle reactióra. / Orv.Her.1925./ 5 oldalra terjedő Dr. Gulácsy Zoltánnal együtt közölt dolgozat, amelynek célja volt az agglutinatió optimális’ viszonyaira vonatkozó kísérleteiknek ismertetése. Vizsgálat tárgyává tették összehasonlít ólag az agglutinatiót különböző csiraszán különböző hőmérséklet mellett valamint a reactiós idő szempontjából ás ugv találták, hogy az agglutinatiós titer megállapítására, legjobb 1 kcmŐ hígított savóhoz 1 milliárd baktériumot adni ás a próbát 2 óráig 45 o u-on tar tani. /: Ugyanaz németül kéziratban:/ 10./ Adatok_az; agglutinált, baktériumok elgktromos_tölÜ3séhez. / Hagy.Orv.i.rch. 1925./ A 2 oldalra terjedő közlemény beszámol berendezésről és az ezzel"végzett electrophorézis melyek szerint agglutinált baktériumok nem nvilvá */ OO arról nisé ni tan a kísérleti rletekről, a- aü határozott rösvérsejt sülyedésce gyakorolt hatását vizsgálja. Amidőn valamely bizonyos gyorsult süljedőst mutató vér plasmaját a positiv eleutro- mos töltéseket adsorbeáló kaolinnal kezelte az ilyen plasmában ugyanazon vörösvérsejtek lassabban sülyeatek. Amidőn normális sülyedésü várpróbákhoz különböző eleotromos tulajdonsága festék oldatokat“ adott. a sülyedes is megváltozott és pedig negativ töltésű festékek / rot violett, vmsserbiau, lichtgrün/ azt lényegesen csökkentették és sejt agglutinatió egyáltalában nem mutatkozott, ellenben positiv töltésű festékek / methylvioletth malachitgrün/ úgy az agglutinatiót mint a sülyedást nagyfokban elő - segite'.ták; úgy látszik ebből, hogy a plasma positiv töltésű anyagainak megszaporodása vagy talán a negatívoknak megfőgyása, legfőképpen oka a gyorsult sülyedésnek. /: Ugyanez németül kéziratban:/ 8./ Adatok_a_tgphus ba_cillusnak vizből_való Kimutatásához._ /: Orv. Hetilap 1925./ 2 és fél oldalra terjedő közlemény azon összehasonlító vizsgálatokról, amelyeket szerző abból a célból végzett, hogy meg - ismerje a typhus-bacillus kimutatására szolgáló legbiztosabb anyagról van szó“'Magas üveghengerek typhus bacillussal fertőzött vizének vizsgálata közben tapasztalta4 hogy a felső rétegben több a typhus- bacillus, mint a mélyben. Valószínűnek tartja, hogy kutakban is igy lehet; ennek okát abban látja, hogy a felső rétegek melegebbek és bennük több az oxygén. A különiéle szokásos eljárásokkal^összehason- litólag vizsgált természetes vizeket és controIlit éppen részint ugyanezen, valamint steril és nem steril de utólag typhus bacillusok_ismert mennyiségeivel fertőzött próbákat is. Vizsgalati eredményei szerint a Ficker-íále csapadékos eljárás csak akkor volt eredményes^ ha a viz literenkint legalább 100 csirát tartalmazott a centrifugálási eljárás pedig akkor ha literenkint legalább 20 csirát tartalmazott, inig az epés-cukros előkult rával már 8 csira esetében is positiv volt az eredmény. Ezt az eljárást ajánlja tehát olyformán, hogy 1/2 1. vizsgálandó vízhez tei-vagy szöllöcukros epét adva 1-2 napig ther- ) mostatban hagyjuk és további feldolgozásra ezen tenyészet felszínéről vagyük az anyagot. 9./_Az agglutinatió feltételeinek optimuma különös tekin-3-
