Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1929-1930 (HU-SEKL 1.a 56.)

1930.06.02. rendkívüli 8.

Folyamodónak utóbb felsorolt 5 dolgozatát tekintve mindenek előtt azt kell megállapítanom, hogy ezek a szakirodalomban éppen nem magszokott módon rövidek, egyik-másik alig nehány,lap, de ezt nem tekintem fogyatékosságnak különösen nem, ha megállapítom, hogy ez éppen nem abból folyik, mintha folyamodónak nem volna mondani valója, hanem inkább abból, hogy folyamodó szigorúan ragaszkodik a tárgyhoz sok cafrangot, " dekorációt" elhagy- 2 rét, mely egyszerűbb, mint az általában szokásos Mennick, Zielinsz- ky-rálák, és mely alkalmas kielégítő hatások keltésére, különösen ha kis őrlő mesiodisztális elmozdításáról van szó,

10. / / 29, sz. melléklet./ " Gnatho statikai tapasztalatok1' című értekezésében / Fogorvosi Szemle 1925./ ismerteti a Simon-f'ále gnathostátot; de kimutatna annak ápoen nem megbízható voltát.

11. / / 31. sz. nsl lék let/ M A fogak rotátiojárói" irt cikkében / Fogorvosi Szemle 1925./ bevezetésül ismerteti az 9 fajta okkluzi- ós anomáliák okait és az azok gyógyítására eddig ajánlott készülékeket; majd különösön gyakorlati szempontból hangoztatja az ©faj- ta elmozdulások rendszerbe foglalásának szükségességét. Szerző közli kieszelt rendszerét, amely a forgástengely elhelyezkedésén alapszik és a melynek előzetes megállapítása es figyelembe vétele aztan a tharapiában' nagy hasznunkra van; részletesen_ismerteti a,hiba - forrásokat, melyek a kezelés sikerességét meghiúsíthatják és melyek a javasolt beosztás szemelött tartásával kiküszöbölhetők,

12. / / 33.sz.melléklet/ A “ rágóerő mérésének szerepe ás jelentősége az orthodontiában" / Fogorvosi Szemle 1927,, németül B.M. f.Z.1928,/. a fogszabály02ásóknál eddigelé egyáltalán nem foglalkoztak a rágóerőmérésekkel; se diagnosztikai sem thorapiás szem - pontokból. Szerző az első, aki feluivja a figyelmet arra, mily fontos e tényező megállapítása az orthodontiai theiápia előtt és után; ismerteti'az e célra rendelkezésre álló eszközöket, .példákkal iga - zol ja az eljárás fontos és gyakorlati voltát.

13. / / 37.sz. melléklet./ " Kísérlet a Simon-féle orthodontiai diagnosztikai rendszer nehézségeinek elhárítására*' / Fogor - vosi Szemle 1929./ a leghosszabb es tegyük hozzá a legérdemesebbnek tetsző értekezés, mely ilyformán habilitatiós értekezésnek tekinthető.

Szerző ez értekezésében ismerteti Anglia munkásságát, majd a Van loon úttörő tevékenységét, akinek nyomán haladva Simon chronologiai alapon felépített rendszerét állította fel; kimutatja továbbiakban e rendszer nehézkes voltát, főleg azonban rámutatott arra, hogy a Simon-félo rendszerben az egyik legfontosabb sik nem mondható szerencsés választásnak. Szeiző 200 koponyán és emberek egész során tett vizsgálódásai alapján e sik helyett^egy ui u.n. moláris sik bevezetésit ajánlja, mely egyszerűen határozható meg az élőn és vihető át a gipszmintára anélkül, hogyha beteget fényképezte tni kellene és a diagnózist iárnykép alapián fotostatikai eljárással kellene felállítani; szeiző a pontos diagnózishoz diagnosztikai háromszöget is szerkeszt, ismerteti továbbá azt a javítást, melyet a Simon-féle ganthostaton eszközölt.