Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1929-1930 (HU-SEKL 1.a 56.)

1930.06.02. rendkívüli 8.

kar évente kétszer foglalkozik magántanári képesítési ügyekkel, mert ezt az érdekel­hogy tek szinte f el Hibásnak tekintik, -s folyamod­ványukat adják be és kérjék képesítésüket. VÁMOSSY ZOLTÁN ny.r. tanár nem vár ered­ményt a Rreisz tanár javaslatától, Grósz ta- nárral ért egyet , mert a Freisz tanár javas­lata nem csökkenti a jelentkezők számát és nem szigorltja a képesítést. Ó.z egész dolog átkát abban látja,hogy a képesítésért folyamodók fe­lettesük engedélyét kikérik s az illetőnek nincs elég lelki ereje ahhoz, hogy a z illető sé.t megtagadja és azt ne pártolja. Szexi kellene segíteni, äi kellene mondani, hogy fo­lyamodványát csak az adhatja be, illetve csak annak folyamodványa kerülhet tárgyalás alá, aki­nek ügyét egy négy-5 tagi kari bizottság előze­tesen a legszi corubb mértékkel felülbírálta és az illetőt a magántanári habilitátínra alkal­masnak találta. FRIGYESI JÓZSEF ny.r. tanár szintén lát­ja a célt és helyesli is, megfelelő intézkedé­sek életbeléptetését ugv vélné, hogy meg kelle­ne állapítani részint-az időt,- amely szükséges volna ahoz, hogy valaki habilitationalis kéré­sét benyújtsa, ami véleménye szerint theoratikus tanszéknél 6-7 év, klinikai tanszéknél 8-10-12 . év volna, és egyidejűleg természetesen nagyobb súly helyezendő a tudományos munkálkodásra is. •GRÓSZ EMIL ny.r tanár megjegyzi, hogy a je­lenleg érvényes szabályok három évben állapít­ják meg azt az időt, amennyinek el kell telnie a doktorrá avatás után, hogy az illető magánta- nárságort -folyamodhasson. ^Lz időnek a féemelése J nem segít, különösen, ha a vidéki egyetemek nem követik példánkat, mert ebben az esetben

Next

/
Thumbnails
Contents