Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1929-1930 (HU-SEKL 1.a 56.)
1930.05.20. rendes 9.
7 37)- 48 nyos fokig pótolni az elmaradt termízetrajzi tárgyakat, másfelől pedig ős első sorban feladata, hogy bevigye a leendő orvos psychéjóbe a biológiai gondolkozást. A javasolt átszervezéssel a világ legtöbb egyetemének példáját követjük s az anatómiai tanitást modern színvonalra emeljük, a szövettan ma már mindé» V; •. ~ nütt fontos tárgya az orvosi kiképzésnek.A kóros folyamatok igazi magyarázatát az aetiologiai momentum mellett a szövettani elváltozások ismerete adja, ezek felismeréséhez és megértéséhez nélkülözhetetlen alap az ép szövettan, kellő ismerete. A jelentőségteljes <• disciplina a fejlődéstan is, mely nemcsak a kifejlődött szervezet sok morphologiai viszonyát világítja meg és teszi érthetővé, hanem a rendellenességek, torz“ képződések magyarázatával, a kórbonctannak éa a sebészetnek is értékes segédtuobmájiya. A javasolt reform semmiben sem csorbítja a makroskopiái-anatómiai tanítást s különösen az e- gesz anatómiai, tárgykör legfontosabb részét, a bonc- terrni gyakorlatokat. Sőt ellenkezőleg,azt mondhatjuk, hogy ennek intenzivebbé tételét szolgálja,mert ily ' ... munkafelosztás mellett az egyik tanár teljes személyzetével és intézetével együtt egász idejót, erejét,buzgalmát a bonctermi tanításnak szentelheti,mig eddig mind a két félévben a bonctermi gyakorlatokkal egyidejűleg tartott szövettani gyakorlatok vontákel az energiák egy részét. A hallgatóság túlnyomó része eddig mindkét gyakorlatot az I. sz. anatómiai intézetbe vette s igy a főnöknek a személyzet felét kizárólag a histologiai tanítás körül kellett foglalkoztatni. Az uj beosztás mellett ugyanaz a személyzet teljesen a bonctermi tanítás szolgálatába állítható. Á bonctér^ mi tanítás intenzivebbé tételéhez nem szükséges két intézet, mert hisz a mostanicsekély számú hallgatóság akár az egyik bonctereidben is el,f ér- -s-.néha a O-
