Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1929-1930 (HU-SEKL 1.a 56.)
1930.05.20. rendes 9.
Ti O í Z t - 40 külön tanítási megbízással. E seg legiumok tartásával egészítik ki éderők .külön col- a főnök tanitó működését s részt vesznek a gyakorlatok vezetésébe:: is. E typusnál csak egy anatómiai szigorlat van, amelyben bennfoglaltátik a szövettan és fejlődés^ tan is s a szigorlatot csak maga a főprofessor tar ja, ha ugyan, mint az pl. Tüfaingenben történik,a \ szigorlatok egy részét saját jószántából tetszés szerinti számban le nem ádja,a szi orlatok tulnagy számára hivatkozva,a helyettes kérdezőnek t.i. a segéderők közül a legelsőnek. Ezt a typust nagyon sok egyetemen látjuk megvalósítva.,különösen Németországban, ahol Berlint és Erlangent leszámítva valamennyi egyetemen ily módon van megszervezve az anatómia tanítása. A másik, sokkal elterjedtebb typusnál két teljesen különálló intézet van, egy fedél alatt, vagy külön épületekben,egy nakroskopiai-anatomiai és egy szövettani-fejlődéstani intézetekét rendes tanár vezetése alatt. A .szövettani intézetben egyik-másik helyen, de korántsem mindenütt, biológiai előadást is tartanak, a kétféle typusnak nincs kapcsolata azzal, hogy kisebb, vagy nagyobb - e az egyetem, mert pl. Németország..leglátogatottabb orvosi fakultááán, a münchenin csak egy.közös anatómiai* szövettani intézet áll fenn, mig pl.a kis gráci vagy innsbrucki vagy erlangeni egyetemen külön anatómiai és külön szövettani intézet. Ahol e typust találjugott mindenütt külön tárgya az szi -orlatnak a szövettan s más kérdezőije van az anatómiának s a szövettannak. Ezt a második typust t.i. a két külön intézetet látjuk megvalósítva az egyetemek túlnyomó töb b csak Ausz sógén. Németország,ja ,amint .ár említettük ^erlin és Erlangen tartozik ide; ellenben triában,Francia,Angolországban,Belgiumban,
