Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1929-1930 (HU-SEKL 1.a 56.)

1930.05.20. rendes 9.

i /J l * 34 Dr. KORÁNYI SÁNDOR báró ny.r.» tanár TÓTH ISÍITÁN és GRÓSZ EMIL tanár véleményét lényegében osztja,de ki akarja emelni, hogy a medikusokat a socialis hygieniával foglalkoztatni kell, a legnagyobb rész a közegész - ségtan-ba tartozik és "kivárja, hogy a köz- egészségtan tanára a szigorlatokon idevágó kérdéseket intézzen a szigorlókhoz,a tárgy többi része több tanszékei! e 1 oszlik.Rld-. 'gyermekvéde- lemstb. Ő is lehetetlennek tartja,a--- a hallgatóság újabb megterhelését,"mert ez maga u- tán vonja a szig.szabályzat tel jes- átalakítását.

Dr. KENYERES. JALÁZS ny’.r. tanár f elszólalás sábaü hozzájárul, némileg mód-osi-tfa KORÁNYI i^anár előter jesztését, annál is inkább’, mert Kolozsvárt három éven át helyettesitette a közegészségtan tanárát.Az orvosi'kár feladata,gyógyító orvosok, nevelése, ha szükség van állami feladatokat képező tudnivalókra, ily iránybanaz egyetemi oktatás keretében csupán útmutatás és segítség nyújtható.,

f

niJgy az igaz ságs zo Igái tat ás,-mint a közegészségügy körében működő * orvosok, valamint az iskolaorvosok , törv. orvosok külön1'kiképzést •• nyernek«, a hatósági orvosok tehát r.iös't i'S'külön megkapják a szükséges tudnivalókat. A közégészségtan tanárának persze szintén kell e dolgokkal foglalkozni és-.'arra súly < helyezendő. A kérdést jól meglehet oldani,úgy,, hogy az egészségtan tanár nagyobb súlyt .helyezzen a közegészségtan társadalmi vonatkozására. Ha a tanfolyam két félévvé! negnyujtátik,akkor szóba jöhet, hogy a kö z egész A égtan két félé-vet kapjon, a mely időn át á társadalom egészségtan is tüzetesen taníttassák .'Ajánl'ja, hogy a kar a bizottság jelentésének első részét igé-,a második részét ne fogadja el.- l c .