Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1929-1930 (HU-SEKL 1.a 56.)

1930.03.18. rendkívüli 7.

550

tartotta meg. A miniszter 1926 áprilisában jóváhagyta magántanári képesitését. 1926 júliusában ideiglenes gyermekgyógyász főorvossá nevezték ki a szekesfővároso közkórházakhoz, 1927 decemberében ezen állásában véglegesítették s jelenleg mint osztályvezető főorvos működik a Szt. László közkórházban.

A folyamodványhoz 10 dolgozatát mellékelte, ezek közül a jegyzékük szerint 7 német folyóiratban, egy pedig angol folyóiratban is megjelent. Egy dolgozata társszerzővel

készült.

1/ A Raynaud-féle betegség mint a veleszületett bujakor egyik tünete. O.H. 1913. németül J.f. K. 193. Két 2 éven alnli lueses gyermeken a cimben megnevezett tünetek an- tilueses kúrára enyhültek, majd megszűntek. Az egyik esetben 6 hónap múlva recidiva.

2/ Újabb adatok az újabb duodeni pathogenesiséhez. O.H. 1921. németül J.f. K. 97. K. Két ulcusos és erythro- dermiás eset ismertetése bonclelettel,melyek alapján a két betegségnek pathogenetikai összefüggésére következtetra fej# kély Ugyanúgy keletkezik, mint a bőrnek megógésekor.

3/ Atrioventricularis dissociatio hat éves fiúgyermeken. 0. H. 1922. németül J.f. K. 99. k. Valószínűleg diphtheria után támadt.

4/ A haemorrhagiás diathesisek kezelése hypertoniás konyhasóoldatokkal. O.H. 1918 németül. J.f. K. 40 k.. Az idiopathiás és anaphylaktoid alaknál jó eredményt látott, a kezelés nem okoz kellemetlen! tüneteket, hatása valószínűleg osmosisos.

5/. Észrevételek PETÉNYI dr. vitaminkisérleteihez. 1924. 0. H. Az u.n.tejártalom nem tekinthető avitaminosis- nak. Petényi kísérletei azért bizonyítók,mert kísérleteiben vitaminhatástól függetéen befolyás nem volt kizárva.

6/. A vérserum savkötő képessége egészséges és beteg gyermeknél. M.O.A. 1924. németül. B.Z. CSAPÓ JÓZSEFFEL. A Rohrer-féle eljárás módosításával végezték meghatározásaikat. Sav-fehérje-quotiensnek nevezik azt a savmennyiséget, amelyet- 18 -