Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1929-1930 (HU-SEKL 1.a 56.)
1929.12.10. rendes 4.
nak, elnökét pedig a bizottság a tagok közül választja. A dékán többnyire nem klinikus tanár, az ilyen dékán nem is tag tehát. Ha klinikus, akkor persze választható és Kétly tényleg elnök és dékán is volt egyideig. A prorector elnöklése ezzel szemben egy karközi bizottságnál és csak azért javasolta" tott,mert megtörténhetik,hogy a Tanácsnak e- gyetlen tagja sem foglal helyet a Gazdasági Bizottságban,a, két testület között tehát nem lenne semmi kapcsolat. 3/ A rendelet szerint,ha ilyen szabály fennáliana,meg kellene azt szüntetni,mert az olyan egyetemnek,mint a budapestinek, esetleg számos bizottságra van szüksége és a prorec- tornak túlságos igénybevétele káros lenne. /: Az egyetemnek azonban csak egy állandó karközi bizottsága van, az említett könyvtári és igy ez a nehézség nem áll fenn ez idő- szerint.:/ 4/ A Gazdasági Bizottság nem tisztán e” gyetemi bizottságimért nemcsak egyetemi tanárokból áll. /Ez azonban magában véve nem gátolná,hogy elnöke a prorector legyen; e* V t gyébként kétségtelen,hogy az állam érdekét kellőlejg meg lehetett volna óvni akkor is, ha a minisztérium képviselői csak a bízott“ ság mellé rendelt kiküldöttek szerepével bir“ < ^ nának és igy a Gazdasági Bizottság tisztán egyetemi bizottság lenne./ 5/ A rendelet szerint a Gazdasági Bizottság és az egyetemi Tanács közötti kapcsolatra elég,hogy a bizottság elnöke az Egyetem rektorát értesíteni tartozik a bizottság határozatairól. /Ez azonban ellentétben látszik ál- lani az Egyetem alkOkmányával,mely szerint a
