Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1929-1930 (HU-SEKL 1.a 56.)

1929.12.10. rendes 4.

tagja a cenzorok mellé ül. A feleletek után elnök felszólítja jelöltet, a terem elhagyására és a Kar hatá­rozatának a kis teremben valóm^gvárására. Tóth István mint első cenzot jelenti, hogy jelölt rendkívüli rekedtsége miatt nem tudja megbírálni, vájjon Dr.Matusovszkynak meg van-e a kellő előadó képessége. Azt lát­ja a közbevetett kérdésekre adott válaszából, hogy a tárgyát jól érti. Nem akarja jelöltet megakasztani, - de a döntést nem vállalja, s azt a Karra bizza. Frigyesi József tanár mint második cen­zor figyelmébe ajánlja Tóth tanárnak,hogy itt nem az előadóképesség,hanem a szakma tudásának megbirálásáról van szó.- A colloquiumot elfo­gadja. Illyés Géza tanár maga részéről nem fogad­ja el a colloquiumot. báró KÉTLY LÁSZLÓ tanár egészen közel ült je­lölthöz, még sem hallotta jól amit mondott. Ezért a colloquiumot nem fogadja el.- ügy látja,hogy Frigyesi tanár, mint a Kar egyik legfiatalabb tagja,- nem ösmeri kellően a magántaári colloqui- umok fontosságát,- a melyet degradálni nem lehet csak azért, mert a jelölt egészeh be van rekedve. Frigyessi tanár tiltakozik Tóth és báró Kétly tanárok kioktatása ellen.- Ha a Kar a je­lölt rekedtségét oly nagy hiánynak vette,akkor nem szabadott volna őt a colloquiumra bocsátani.- Mivel ez nem történt meg,a colloquium szabály­szerűen lefolyt és a jelölt a feltett kérdések­re jól megfelelet, újból javasolja a colloquium elfogadását. Tóth István tanár egyáltalán semmi animozi tás nem vezette azokban,a miket mondott.Javasol-

Next

/
Thumbnails
Contents