Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1929-1930 (HU-SEKL 1.a 56.)

1929.12.06. tanulmányi értekezlet (sorszám nélkül)

nyernek to Ián. csak-egy részét felölelő szigorlat az első óv vegén azért volna előnyös, , mert elejét venné: annál:, hogy á hallgatok a

II..félévben a physikára 5s ehe iára való készülés folytán elhanyagolják az anatómiát.Az előadásokra eljárnak ugyan',' de in b csak az esetleges katalógusra váló tekintettel,Ugyszol ván csak testileg vannak ott, s ,nsm rit ság, hogy az asztalon előttük a ^hysikai vagy che- niai jegyzet van,amelyet az óra alatt tanulnak. Az anatómiára csak a második évben, készülnek, amikor már o tárgyéól nem' is taliga t n ak e1ő adast.

Á második év* végén vagy harmadik év elején tartott tulajdönképéni anatómiai szigorlaton nagy nehézséget okoz, hogy az anatómia és szövettan együtt kér'deztetik, elméletileg és gyakorlatilag. Hem ritkán esik r.cr•,hogy valaki a raakroskopiai anatómiából kitünően felel s a hullán is iól dolgozza ki és magyarázza el a neki priaeparálé iosztott tárgyat, de a szövettanban csaknem analphabétának bizonyul. Viszont gyakran fordul elő ennek a fordítottja^is. Az ilyéri esetben néha nehéz helyzetbe kerül az”' ©Kaminál" ó tanár a c lass if i catio b< :in • \ ml"7 átéréseiébe vagy 'buktassa meg a szi gorlót ? KÖzdfékvő a kísér tés, hogy a szövettant a szigorlat-kevéskéé lényeges részé nek minősítse.'Pedi g a"szövettan a' fejlődéstannal együtt ujaíkeah"nagy' jelentőségre tett szert s még szóló fülébe'csen£ boldogult KROkPECHER tanár kijelentése,aki szerint az orvosi kiképzés szempontjától a szövettan fontosabb a nakroskopiai anatómi " 1. A külföld legtöbb 'egyetemén külön tanszak, külön tanárral, külön intézettel a szövettan, s - <•