Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1929-1930 (HU-SEKL 1.a 56.)
1929.12.03. rendkívüli 3.
1053/1929-30. székelyhídi Dr. HAMMER DEZSŐ tudományos dolgozatainak II. fokú bírálata. Előterjeszti: Dr. BÜDAY KÁLMÁN egyetemi nv.r. tanár. Tekintetes Tanártestület ! Dr. székelyhídi Hamer Dezsőnek irodalmi közleményei, amelyk bírálatával a tekintetes kar megbízott, 2 csoportra oszthatók; az elsők. amelyek 1903-tól 1906-ig jelentek meg, klinikai, nevezetesen ideg- kórtani tárgynak, mig dolgozatainak túlnyomó része, az 1908. óta meg - jelentek mind, a fertőtlenítéssel és a fertőző betegségek ellen való védekezéssel foglalkoznak. A klinikai tárgyú közlemények a következők: 1./ Méreghatásból támadt szemizombénulás\ </ nstasia-abasia gyógyításáról; 3./ h trigemin fájdalomcsillapító hatásáról; 4/ Klinikai adatok a tabes okának, tüneteinek és lefolyásának ismerteéhez. Az utóbbi dolgozatban 728 koresetet használ fel a tünettan, kórlefolyás és késői következmények szempontjából. Irodalmi működésének második cyklusába tartozó munkáit következőleg csoportosíthatjuk: I. Számos közleményében egyes nevezetesebb fertőző betegségek nek ill. járványoknak, különösen a főváros területén való elterjedését kutatja bizonyos időszakra vonatkozólag. így: 1./ Az_1908.-iki_kiüt_éses _typhus_j árvány ró1. A főváros kiadásában megjelent dolgozat. Leírja, hogy milyen néprétegből került ki az összesen 201 megbetegedés, milyenek voltak a betegek lakásvissonyai , hányán kapták meg a betegséget az orvosi ás a kórházi ápolószemélyzetből" s milyen eredménye volt a kiterjedt fertőtlenítésnek ás a hozzátartozók elkülönített megfigyelésének. A járvány halálozási százaléka aránylag magas volt. 2. / Az_1913. évi_kolera _és_tanulságai. Orvosképzés 1914. évfolyamában megjelent" tanulmány az eTőbblhezHaasonló irányú, de jóval nagyobb szabású. Bevezetőleg elmondja, hogy miféle nemzetközi egyezmények voltak az akkori kolera behurcolása előtt érvényben s miféle_ módon kellett volna a kolera ellen védekezni. Leírja az 1911.-iki ki- sebbmérvü ás egyhább jellegű magyaiországi kolerát,^majd az 1913.-ikit és részletezi anna]$ legelső megjelenését"'és az országban való fokozatos elterjedését. Összesen 425 ember halt meg. a megbetegedetteknek közel a fele. A Budapestről vidékre kiküldött: 42 fertőtlenítőnek a járványos községekben való működéséről kimerítő képet ad.. Budapesten az igen alapos védekezés eredményeképen a járvány nem tudott elterjedni. 3. / Haptpphup é_s_a_háború , Ezen közlemény az Orvosi Hetilap 1916.^évfolyamában össze - hasonlítja a hastyphus elterjedését a háborúk előtt és a háború alatt. A nolgári lakosságx közt egyes kisebb elszigetelt járványok^mutatkoztak melyekre nézve kiderült, hogy azokat az üdülő és a kórházból kijáró ke tonák között levő baciliusgazdák idézték elő. 4. / Budapest_háborus_kolerájár ó!L_ Az orvosegyesületben tartott előadás, amely a ^Gyógyászat 1918. évfolyamában jelent meg. A harctérről visszakerülő betegek, to-n vábbá a hadifoglyok által a kolera minden óvintézkedés dacára behurcoj tatott, de megfelelő erélyes intézkedések megakadályozták hagyobb^ jár vány keletkezesét, a betegen érkező, vagy Budapesten megbetegedő kato*
