Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1929-1930 (HU-SEKL 1.a 56.)
1929.12.03. rendkívüli 3.
Egy vese, továbbá egy lápdaganat esetét közli, amelyek Röntgenvizsgálatnál a vastagbélén carcinomához teljesen hasonló képet hoztak létre. Szerinte az ilyen carcinomát utánzó Röntgen képek a ooIonnak főleg azon a helyein jönnek létre amelyek rövidebb mesocolo nnal rendelkeznek és igy a nyomást gyakorló tumor elől kevésbbé tudnak kitérni. Elsősorban a flexurák jönnek számitásba, ellentétben pl. a transversummal amely majdnem minőig erősen mobilis. Diagnosztikai szempontból fontos a tumornak a béllel való együttmozgc-tható- sága. bár ne. az össze van kapaszkodva a béllel, szintén nem döntő ;jel. A bélelváltozások elsősorban”kÍvűiről ható direkt^nyomás következteben jönnek létre, amelybélfalon ingert vált ki. Előfordulnak azonban távolhatások is,^ amidőnnyomás helyétől távolabb látjuk a telődés car- cinomát utánzó elosztódását a bel sajátságos formájúireflectoricus ösz- szehuzódása következtében. 14. A pleuritis diaphragmatica mint önálló kórkép. / Orv. Hetilap 1929./ / nem: Die Pleuritis diaphragmatica als selbständige Erkrankung. / Klin. Wochsch.1929./ Ezen munkában saját tapasztalatai és az irodalmi adatok a- laoián részletesen foglalkozik a*pleuritis diaphragmatica kórképével. Behatóan tárgyalja a fájdalmakat,'azoknak megjelenési helyeit és keletkezésük módját. A kopogtatásé ás hallgatóazási lelet, majd a lázlefolyás tárgyalása után megfigyelései alapján, kortörténetekkel és fényképekkel cizonyitva úgy véli, hogy ezen"'betegségnek a Röntgen lelete olyan jellemző képet ad, amely döntő jelentőségű lehet a aiag - nosis felállitásában. Vizsgálat tárgyává teszi a rekesz tónusának a viselkedését és azt találta, hogy az minden esetben csökkent volt. Megfig\relései alánján a magas rekeszállást negativ tüdőlelettel, korlátozott mozgással^ sima Íveléssel és a tonus csökkenésével pleuritis diaphragmaticára jellemzőnek tartja. Kiemeli azt az - eddig nem hangsúlyozott tényt, hogy a magasra tolt rekesz mily gyorsan tér vissza eredeti helyére. Vizsgálati eredményeit összevetve állást foglal a- zon nézet mellett, hogy a pleuritis diaphragmatica önálló kórképnek tekintendő, mert a subject ív panaszok, klinikai lelet, Röntgen lelet és a betegség lefolyása olvan*kerek egészet képeznek,^amelynek meg- • jelenése mindig ugyanazon körül irt anatómiai elváltozásnak felel meg. 15. Über die be RnJPneumo thorax und bei_ médiásainál er Hernie_zu-_ standekommende Mediastinum- und Zwechfellbewegung. / M.U.M. 1929./ magy:. A pneumothoraxnál ás a mediastinalis herniánál létrejövő me- dastinum ős rekeszmozgásrói./ Magy. Rtgkozlony.1929./ Foglalkozik mediastinalis kémiákkal általában azoknak a megjelenési helyeivel és létrejöttüknek körülményeivel. Különös figyelmet szentel azoknak a rendellenes mozgásoknak, amelyeket a mediastinum ily esetekben a légzéssel kapcsolatosan végez ás képekkel demonstrálja ezen paradox mozgás megjelenési módját, majd foglalkozva ezen mozgások keletkezésének okával, úgy véli. hogy a mediastinum lazasága, továbbá a pneuthorax következtében keletkezett tüdőrugalmas- sághíáhy és a thorax szivóhatása hozzák azt létre. 16. 'AJoabitualis obstrpatiok topographicus felopztásajás unnék gy akgr lat i_jglgntpségé. / Orv. Hetilap. 1929./ Továbbképző munka, melyben reámutat, ^hogy a székszorulásoknak az általánosan ismert functionalis / atoniás-spastious/ beosztásán kivül van egy másik, nem kevésbbé fontos olyan"beosztása is, a- mely csakis Röntgen vizsgálattal lehetséges és a lényege az, hogy a béltartalom a bélnek melyik részében pang. /^ascendens tranversum typus, dyschezia/. Ismerteti az utóbbi felosztás alánján felállítható therapiás indicatiókat. W
