Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1929-1930 (HU-SEKL 1.a 56.)
1929.12.03. rendkívüli 3.
egy része lehet ártatlan természetű, functionalis eredetű, hogy igen gyakran külön kell választanunk a myocardium megbetegedésétől, hogy az arythmiák insufficientiához vezethetnek ás hogy gyógyitáguknál fontos, hogy van-e keringési insufficientia jelen. Maid rátér az egyes arythmia féleségek gyógyítási módjaira és azokat részletesen tárgyalja és a különböző beavatkozásokat pathologiai és gyógyszer - hatastani alapon megokolja. 4. Vizsgálatok a polycythaemia symp_t°Zal° i°giá3árPl_% thj^áPÍájáról. / Orvosképzés 1925. Különíüzet/. ném. Symptomatologie und Therapie der Polycythámie, / Winere Arch. f. innere Med. ly25*/ Ezen hosszabb munkájában 8 polycythaemiás betegen végzett észleleteit, laboratóriumi vizsgálatait és kisérleteit részletesen közli. A betegeken nyert tapasztalatai alapján- összevetve az irodalom adataival - tárgyalja a polycythaemiánál előforduló tüneteket és vizsgálati eredményeket. A subiectiv panaszok tárgyalásánál behatóan foglalkozik a léptáji fájdalmakkal és bizonyitja, nogy ezeknek o- ka perisplenitis Ss^lépinfarctus lehet. A cyanosisra vonatkozó vizsgálatai alapján ugyvéli, hogy az elszineződesnek oka csak a másod - lagosan keresendő vérsejtszaporodásban, főoka a lassú keringés és a capillarisok állapota, ffláji functio vizsgálatai azt látszanak megálla - pitani. hogy a parenchymarunctio lényegesen nem szenved, viszont a reticuloendothelialis apparatus vérseii; pusztító működése csökkent, A gyomorra és belekre vonatkozó észleletei szerint az ulcuscotaplica- tio nem ritka; a gyomorsecxetio inkább hyperaciditas felé hajlik, A legtöbb esetben észlelhető albuminuriát hasonlatosnak tartja a pangásos albuminuriához. A vámyomásemelkedésre vonatkozó vizsgálataival megállapitja, hogy a vörösvérsejtszánpés a vérnyomásemelkedes között egyenes arany nincsen. Hosszabb időn át észlelt eseteivel bizonyítja a vérzések gyakoriságát és tárgyalja ezeknek localisatióját. Nagy számban végez vérsejtvizsgálatokat és reámutat, hogy mily nagy különbségek vannak az egyes bőrterületek / cyanotikus és halvány/ véxsejt- szamai között és mily nagyok a napi ingadozások. Vizsgálati ered - ményei alapján nem osztja azt a hypotesist. mely szerint a polycythaemia oka a vörösvérseitek fokozott resistentiaja, mert inkább^csökkent resistent iát és fokozott szétes4st talált. Minthogy a vérképekben mindig megtalálta a myeloid hyperfunctio valamely jelét. úgy véli, hogy a vörösvérsejtszám megszaporodásának oka a csontvelőfunct io megváltozásában keresendő. Részletesebben foglalkozik a capillarisok viselkedésével és ezekre vonatkozólag kórszövettani vizsgálatokat végez és mikrophotogrammokat közöl. Közli a phenylhydrazinnal, benzollal, röntgen besugárzással, 0 2-vel végzett gyógyítási eredményeket, majd kísérleteket végez lépkivonate&nak a polycthae&iára való hatását illetőleg ás ezen eljárását theoretikus alapon megindokolja, 5. Az anaemia perniciosa_é s polycythaemia kapcsán fellépő _ sziv_és véredény_elváltozásokról^ / br. Korányi Sándor emlékkönyv 1925./ ügy találja, hogy a kát betegségnél a keringési rendszer elváltozásaiban is bizonyos antagonismus' eszlelhető, rérnieiosánál a szív, polycytnaemiánál inkább az edények elváltozásai a jelentékenyebbek és állarak a megnyilvánuló tünetek előterében. Amig pernio iosánál majdnem mindig bekövetkezik a szivizomzat degenerat lója és a dilatatio, gyakran a szájadékok relativ insufficient iája,^végül a keringés kisebb--nagyobbíoku elégtelensége, addig - szerző tapasztalatai szerint- - polycythaem iánál a szív nagysága rendszerint álig tér el a normálistól. Röntgennel vizsgált eseteiben úgy találta, hogy perniciosánál általában myodeneratios-dilatatios configuratio, polycythaemiánál inkább hypertrophiás configuratio ja nem nagy, vagy alig nagyobb szív szokott lenni. Az edényrendszer elváltozásai ViH