Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1929-1930 (HU-SEKL 1.a 56.)
1929.11.12. rendes 3.
9 f( 9 /O '■ / ’ éyrenégha nehezen is, de remélhetőleg sikerülni fog utolsó tartalékjainknak a tökéletes kimerítésével kiadásainkra a fedezetet meg- találni. Egy év múltán azonban a nai intézkedések fennmaradása esetén ott állanánk,hogy mindössze az évi 3600 R. ministerialis segíts ség ás a ca.3200 pengős kari oktatási járulók azaz összesen 6000 ik. kellene, hogy fedezze a közel évi 30.000 1. kiadással járó kari könyv tárunknak a szükségleteit. Végtelen nagy szomorúság fogna el bennünket,ha a í.ockefeller alapnak egy óv múltán erről kellene beszámolnunk,hogy a háború utáni hathatós segitségük, amely könyvtárunkat talpra állitotta s háború alatti hi.árnyait pótolni engedte, - csak arra jó volt ugyan,hogy üzem- gépezetünket kijavítsa es megindítsa, de az, amit a Rockefeller alap maga is remélt,t.i.az állam részéről várható további üzembentartás már ne: következett be, ért e tekintetben legfelsőbb kormányzati tényezőink megértést nem, hanem csupán rideg elz rkózottságot tanúsítót" tak. Tudjuk,hogy számunkra örökkön örökké utópia marad az, hogy egyetemi biztosok hozz: k intézeteinkbe készen és szinte minden kérés nélkül felkinálba a legújabb eszközöket és könyveket,mint Észak-nraerikába, Utópia marad számunkra az is, ho y úgy mint azt többi közfitt a hamburgi könyvtár is teszi,évenkint több mint 900 folyóiratot járathassunk. Azt a rettenetes valósi Qt azonban nem száj ad elérkezni engednünk, hogy ősi egyetemünk orvosi karának színvonalát egy talán a régi idők felcser iskoláihoz egyedül illő szégyenteljes mély pontra o alászál1ami e? godjük. Ha a i<a y élt óságod úgy kívánj a, bár nehezen és fájó sziwel, de túltesszük magunkat egyes érzelmi momentumokén,ha kell beszüntetünk olyan folyóiratokat is,amelyek már igen régről járnak szárunkra,csakhogy költs:-einkot csökkenthessük. De így is, hri minimális 16.000 P.ben tudjuk csak a legreduk 1babban megadni azt az összeget,amelyet feltétlenül kell évenkint rendszeresítetten biztosítani kérnünk, ha. kari könyvtárunkat csak a mostani színvonalán is megközelítőleg konservrlni akarjuk. Viszont magunkra vállaljuk azt, hogy mint már eddig is,esetleg a külÖnszobás betegek díjazásaiból nyert önkéntes adakozásokból, vagy más módón olyan feoezot ■ > juthassunk,amely Iíagyinóltóságod által, -előbb jelzett módon biztosítandó konserváló könyvtárpolitikán felől a modern fejlődés és fejlesztés lehetőségeit is megfogja adni szánunkra. Judapest, 1929 november hó 12-én., az orvoskari tanártestület III. rendes üléséből.
