Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1929-1930 (HU-SEKL 1.a 56.)
1929.10.08. rendes 2.
7 J igazságokat s észre sem veszi,hogy műhelyének falai repedeznek,s összeomlással fenyegetnek. De ismerve az ő nagy szerénységét, megvagyok róla győződve,hogy nem veszi rossz néven felszólalásomat. 1912 február hó 12-én UDRÁNSZKY LÁSZLÓ előterjesztette fakul- tásunk fejlesztési programmjának tervezetét, annak végleges megfogalmazása előtt eltávozott az élők sorából. 1914. junius havában megbi- zást kaptam a felterjesztés megszövegezésére. A háború,a forradalmak s a gazdasági viszonyok miatt a jelentést csak 1925.év tavaszán terjeszthettem elő s bár tanártestületünk előterjesztésemet elfogadta, a további lépések elmaradtak. Azóta VÁMOSSY ZOLTÁN is terjesztett elő felterjesztést,melynek viszhangja nem volt Nem volt visszhangja azon fölterjesztésnek sem, melyet a kisebb klinikák elhelyezése érdekében tettünk. Két évtized óta fakultásunk fejlődése stagnál, a stagnálás az egyetemi é- letben a hanyatlás elő pházisa. Törekvéseink ezen meddőségén kétségtelenül szerepet játszik az is,hogy nem volt bennünk kellő össze- tartás,nem volt erőyesprit de corps ! Pedig olykor,egyes alkalmakkor kiderül,hogy nem hiány zik,csak szunnyad. A mikor örvendetes jelenségként egyes virágai jelentkeznek, azonnal jön egy-egy fagyos áramlat,mely azokat elher- vasztja. Boroszlói vendégeinket szives látásban részesítettük, de meglepő,hogy amikor az egész német társaság kivonul az elesett katona sirjához,bennünket ezen kegyeletes tényről senki sem értés it; amikor megjelennek az október hó 6-diki emlépünnepélyen, erre meghivót nem kaputok, a Mensa Aeademicán tartott összejövetelben való részvételre s
