Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1929-1930 (HU-SEKL 1.a 56.)

1929.09.18. rendes folytatólagos 1.

37 orvosok kiképzését a középiskola iskolaorvo­sai és egészségtan tanároknak képesítésétől. Az előbbiektől van szükség túlnyomó szám-- ra. Minthogy azonban a népiskolákban alkal­mazandó iskolaorvosok tanári functiót nem vé­geznek, kiképzésükre és képességük bemutatásá­ra 3 hetes tanfolyamokat rendeztet és pedig a Budapesti kir. Magy.PázmányPéter Tudományegye­temen évente 2-őt,minimum 25, maximum 60-60 hallgatóval, a többi három egyetemen pedig é- vente egy^egyet. Ezek a tanfolyamok már a je­len félévben megkezdődnek s lesz egy októberben és egy novemberben. A vezetéssel a közegészség­tan tanárait bizza meg,akik mellé előadókat ne­vez ki. A napi 6 /d.e.3 és d.u.3 ;/ órából a g: hallgatóság a délelőttiekben főként fővárosi és vidéki népiskolák látogatásával,az iskolák és tanulók ott folyó ellenőrzésének tanulmányo-. zásával átb.fog gyakorlatilag foglalkozni. A délutáni 3 órák megoszlanak. 1/ Az is­kola ellenőrzésénél használandó egyszerű vizs­gáló módok /főként a lebegő, iv6vi^világítás, fűtés,szellőzés, tej. köpet stb./ begyakorlá­sával. 2/ az elméleti hygiene legfontosabb fe­jezeteinek rekapitulálásával, 3/ az iskolázok hygienejének stb.ismertetésével, 4/ a gyermek­kori fertőző betegségek diagnosztikájával, végül 5/ a torna és tornázás hygienejének gyakorlati b eljutatásával. A tanfolyam végén az első három tárgyból vizsga van,melynek elnöke az orvoskari dékán,- tagjai az első három tárgy előadói és a minis­ter kiküldötte. A vizsgát sikeresen kiállottak, népiskolai iskolaorvosi képesítő bizonyítványt kapnak.

Next

/
Thumbnails
Contents