Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1929-1930 (HU-SEKL 1.a 56.)

1929.09.18. rendes folytatólagos 1.

ki életet, mint ahogy kívánatos,hogy a vidéki ifjú megismerje az ország szivének életét,mert ezen az utón remélhető,különböző felfogásoknak egymáshoz s»múlása,ellentétes felfogások kiegyen— litődése. De kívánatos módot adni a fővárosi szülőnek, hogy“gyermekét vidéki egyetemre küldhesse azért is,mert lehetséges,hogy a fővárosi ifjú a főváros zajában elzüllik,a bidéki csen--^. desebb légkörben értékké fejlődik, Ép úgy kívánatos, hogy a vidéki szülő azt a gyermekét,aki a tehetségét a fővárosban az egyetemi tanulás mellett saját fenntartásának biztosítására tudja értékesíteni, vagy aki az egyetemen kívül kínálkozó művelődési eszközöket is kitudja használni^ a fővárosba küldhesse.

Pázmány Péter a budapesti egyetemet nem a főváros lakóinak, de az- egész nemzetnek alapította és a nemzet áldozatkészsége sem létesítette a vidéki egyetemeket meghatározott területek lakói számára. . . .

Ismételten hangzott el illetékesek ajkáról az a kijelentés, hogy a pusztuló,vagy jobban mondva elpusztult középosztályt a mezőgazdasággal foglalkozók köréből felfelé törő ujnemzedék fogr ja pótolni és bizonyára ennek a reménynek megvalósítását igyekszizk szolgálni az egyetemi beiratkozásokat szabályozó Í928. évi XIV.t.c.abbeli rendelkezése is,amely különböző foglalkozási ágak felsorolásában a köztisztviselők után első helyre teszi a mezőgazdasághoz tartozók gyermekeit. Vidéken lakó^kérges tenyerű testvéreink,akik ve- rejtékes munkájukkal és $ulyos áldozataikkal hozzájárulnak az egyetemek fenntartásához,nemcsak minTfcr az államnak egyenrangú polgárai, de az 1928 évi XIV.t.c.-nek említett külön törvényes rendelkezése alapjáji is elvárhatják, hogy módjuk le-