Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1929-1930 (HU-SEKL 1.a 56.)

1930.06.24. rendes 10.

889 -102:­igy sqí:!:a-l egyszerűbben és simábban lehetne el­intézni. I siuerve Hári tanár szerénységét, a legnagyobb mértékben meglepett a levélben nyil­vánított kívánságához való ragaszkodása,amelynek nem tudom magyarázatát találni. r Jm HÁRI fcanar semmiféle sérelmet nem szeny- védett, sőt a ny.r. tanárságban teljes mértékben megkapta azt az el ismerést, amelyet tudományos munkásságával kiérdemelt,megkapta, olyan formában^ s .melyre GRÓSZ EMIL tanár ms célzott egyik ülési felszólalásában, mondván, hogy a karnak meg van adva a mód arra, hogy azokkal szemben, akik érté­kes tudományos munkásságot fejtenek -ki elismerés sót nyilvániTS£a, az ülésj og nélküli tanárság meg­ad hat hsában. Sajnálom,hogy a kar az ügyet bizottá ságiak adta ki, s ezzel kötelességemmé lett az egyetem elvi érdekeinek kidomb oritásával annak minden részletre kiterjedő jelentést tenni. Meggyőződésem ma is az, amely vezetett akkor, amikor mint dékán elődöm példáját követve HÁRI tanárt az ülésekre nem hiviám s ennek következ­tében - tekintettel arra, hogy HÁRI tanár tárgy*jel átható időn jelül kötelező tárgy nem lesz'­tekintettel arra, hogy az 1849 évi szabály zat és az 1876 és 1891 évi rendeletek kívánatos­nak mondják az ülésjoggaí .rendelkező tamárok szá­mának korlátozását s ugyanez a felfogás ismétel­ten negnyilatjozott a karban is egyebek között LIEBERMANN m, BÓKáY ÁRPÁD1 JENDRASBIK, GRüSZ EMIL tanárok felszólalásában, tekintettel arra, hogy HARI Aanar rendes tanárrá való kinevezését a kar nem saját elhatá­rozásából kezdeményezte,hanem a forradalmi kor­mány felszólítására és sürgetésére, tehát a for­radalmi hangulat kényszere alatt kérte s a kö-

Next

/
Thumbnails
Contents