Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1929-1930 (HU-SEKL 1.a 56.)

1930.06.24. rendes 10.

V' /

O i

(- 90

menye szerint úgy lehetne a kényes ügyet a legmegfelelőbben elintézni, a kar*többsége azonban .izottság általi tárgyalást tartott kívánatosnak s ebbe a orodékán elnöklete alatt Tóth István és kenyeres Balázs tanárokat küldötte ki. A bizottság elnöke által előadóul jelöltetvén ki, a következőket terjesztem elő.

Az élet- és kórvegytan az egyetemi tanitás- előszór Dr. PLÓ8Z PÁL magántanári képesítésével 1870/71-hen jelentkezett. Dr. PLuöZ PAL 1872-ben a. kolozsvári egyetem megalapításakor annak az egyetemek, 1874-ben a budapesti egyetemnek ny.rk.,majd 1883-ban az utóbbinak ny.r. tanára lett. Pl ész tar .ár,amennyire megtudom állapítani a kolozsvári egyetem megalapítása óta tagja volt a tanártestületnek, tehát az üléseken részt vett, de tárgya sem a kolozsvári, se:, a udapesti egyetemen kötelező tárgy nem volt, s egészen kétségtelen,hogy kinevezését egyrészt az a körülmény indokolta, hogy egyeteri orvoskari állások betöltésére ak• kor csak kevesen állottak rendelkezésre,másrészt azt, hogy PLüBZ PÁL tanár tudományos ■ munkássága, amelyet részben külföldé |binge nb en Hoppe, Seyler intézetében kifej tett,elismerést követe"t.

. k és kórvegytanitanszéket 1902-ben ny.r. tanári minőségben TAHGL FERENCZ tanár vette át,s amikor 1906- ban az ált. kártar árává neveztetett 'ki az élet és kórvegytani tanszéket.magával vitte, annak teendőit meg',.:izott tanári minőségben, látta el. Ettől az időtől kezdve az élet- es kórvegytan tanszéke ugyszólva beleolvadt az ált.kórtani tanszékbe, az egyetemi, almanach