Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1929-1930 (HU-SEKL 1.a 56.)
1930.06.02. rendkívüli 8.
r s/ Orv. Hetilap. 1926./ 19 oldalra terjedő tanulmány az entorococcusról, melyet szerző rendesen is megtalált a szájban ás bélben ahol kóros viszonyok között nagyin árt ékben elszi.porodhktik. A hagyatékban is előfordul aás endogen ás exogen uódon bejutott csirák aellett. Kiemeli, hogy activ inrjunisálás immun-serum nyer ásó céljából teljesen eredmény tolenek voltak. Vizsgáltaiból azt a következtetést vonja le, hogy az enterococcus jól körülhatárolt tulajdonságú mikroba, de TK teológiai jelentőséggel úgylát szik neu bir. /: Ugyanez németül: Gentrblt. f.Bakt.Orig. ÍOO.K*/ 13,/ Postvaccinális / Lyssa/ bénulások keletkezése. /: Orvosi Hetilap 1928.:/ 10 oldalra teriedő közlemény. ve .mellyel ^szerző világot ^ tni törekedett a veszettségé oltások után ritkán jelentkező be- nulásos betegségnek, a " fausse ragoJi lényegére vonatkozólag. Ebből a oélbpl vizsgálat tárgyává tette egyrészt nyulvelővel, másrészt nar- havelővol kezelt nyulaknak vérsavójat és ellenőrzésül normális nyul- savót is abból a szempontból, hogy vájjon az agyvelővel való kezelés vezet-e anticerebrális ellenanyagok termeléséhez^ e közben úgy ta po s- oltó pasztalta, hogy a Hőgyes-féle oltóanyag / agyveldemulsió/ bőr alá vagy vérbe vive tényleg anti-anyag termelődését váltja ki, amely complement kötési eljárásosai mennyilegesen is kimutatható. Ilyen anyag nagyobb mennyiségben termelődik bizonyos kisebb mint nagy antigén-adagok bevitele után. azt a tapasztalati táynt, hogy a tvaccinális bénulás gyakrabban fórul elő a ir.gy velő-adagokkal^ methódusQk, mint a kicsiny adagokkal dglgozók eseteiben, szerzőyiem ügy értelmezi, mint bizonyos más vizsgálok / t.i. az oltási velő állomány hatására keletkezett reactiós anyagok méreghatása követ- kviztében/, hanem akkép értelmezi hogy a beoltott agyvelőből bizonyos mérgek támadnak a szervezetben Is hogy ezek ellen, ha a nagy adagban vitettek be, a szervezet ellenanyagokat nem termel, ellenben"- kisebb velő adagokra ilyeneket termel Is igy azok u mérgek ha- t á s t a la ná k t a t nak, 14./ Az ac. Orv. Arch. 1929./-cin gumi vizes oldatainak visoositása stb. / Magy. 16 oldalra terjedő közlemény azokról a vizsgálatokról, a- molyeket a bostoni Harvard Egyetem Élettani osztályában Drinker tanár’ intézetében végzett az acaciaguni oldatainak tulajdonságaira^vonatkozólag kiindulva a mesterséges serum készítésének már masok által fölvetett ás kis érlet tárgyává tett gondolatáról, ügy a^keres- kodésbeli. mint az általa hamumentőssé‘és állatkísérletben ártalmatlanná tett acaciaguni különböző erősségű oldatainak viscositását is vizsgálta különböző sótartalom és / hydrogeion concenrtratio,és hőmérséklet mellett; tanulmányozta ezen gumui collo idők viscositásá- nak a viszonyát az Arrhenius log sz- O.c. kxxxaxálhaz formulához. Méréseket végzett heparinozott emberi vérplasma viscositására,..nemkülönben oyl keverékek viscositására vonatkozólag, amelyek különböző mennyiségű gumi ás emberi plasoát tartalmaznak, valamint a különböző mennyiségű emberi vörösversejtét tartalmazó izotóniás sóoldatok viscositását es kiszámította ezen különböző rendszerek viscositási állandóját, amidőn egyrészt mérés, másrészt számitás utján megtel - tározta gumi ás különböző mennyiségű emberi versejtek emulsió^ának viscositását, a kétféle eljárással nyert értékek nem fedték egymást, de fedték egymást, amidőn gumioldatob / 6,/^-os/ különböző mennyiségű heprinos embeTárfc kevert; ebből szerző ^zt következteti, hogy a gumioldatok a vérsejtok dispersitását megváltoztatják, de hogy az a A 011
