Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1929-1930 (HU-SEKL 1.a 56.)
1930.06.02. rendkívüli 8.
—11 VÉLEMÉNY Horoaag Árpád di.-t dolgozc tói aint ricna olvasottságű ás általános müveit ságü^ a rági és ujrdob könyv önben való búvárkodás szenvedélyével és Különleges hivatóttságával f ;1ruházóte orvost állítják szemünk elé. Még csokély számú bőrkórtnni Írásai is bő és a régi időkig visszanyúló történelmi részükkel az orvostörténelmi cikkek körébo sorozhatok. Manardus Jánosról szóló monographiája, mely egy közeim közt lövő olasz kritika tanúság. szerint Olaszországban is iigyelnet kel - tett és elismerést aratott, nomcsak Ggy magyar szempontból érdekes orvos életét ás működését világitja meg.- Manardus ugyanis II. Ulászló királynak ás fiának II. Lajosnak 1513-1519-ig udvari orvosa volt és hazánkat csak II. Lajos halála után hagyta el, hanem a ronaissanco- kornak ogy kiválóan nmgy látkörü és korához képest feltűnően felvilágosodott elméiének irodalmi működését is ismerteti. Manardusnuk pl. el évülhet.;tlen exdene, hogy korának babonájával szemboszállva nagy energiával küzdött a csillagok állásából való jóslás ellen, amelyet úgy jellemez, hogy " inutilis, deceptoria et omni penitus veritate ) carens". Do Manardusnak egész irodalmi működését, mely a therapiá-^ nak csaknem egész körét felölei, a józanság jellemzi. lgy mint első, kimutatja, hogy a syphilis különliges fertőző nemi betegség s hogy ritka esőtektől eltekintve a nemi érintkezés utján terjed. A modern természettudományos gondolkozás babonától mentes előfutárja volt ő. Kiváló érdemei vannak bőrb-jok osztályozása és terminológiájának gazdagítása körül is j igy olyan ma is közkeletű nevek, mint cancer, lupus, ichthyosis, tele származnak.» Ilyen kiváló emberről érdemes volt monographiát irai ás Herczeg Arpáu dr. ezt a feladatot úgy oldotta meg, hogy nemcsak a kitűnő feir.rai tanárra vonatkozó adatokat gyűjtötte össze sok utánjárást igénylő beható gonddal, hímem egyúttal színes képét is adja annak a klutuitörténeti háttérnek, amelyből Manardus alakja kiemelkedik. De ugyanaz a gondosság jellemzi egyéb orvostörtánelmi tárgyra cikkeit is, amelyek Karnak Róoertre, a bőikortani mykologia egyik megalapitójára, Perliczi János Dánielre, egyetemünk orvosi fakultásá- n.;k első kezdeményezőiére és tervezet énok első kidolgozójára / 1750/ továbbá az orvosi' felfedezők életkorára, .z iiiiluenzajárványok történetére, a dermatologic és syphilistan történetére^ a rádium felfedezésére, történelmi eseményekre gyakorolt boiolyasára és sóit más történelmi thénára vonatkozóan. Dolgozatainak ogy része orvostársadalmi és közegés.zságtani kérdésekkel foglalkozik s így habilitatiós tárgyától távol áll. Ellenben ide sorolhatjuk azt a sok érdekes és élvezetes cinkét, amelyeket éveken keresztül Heti Krónika cimcn .z Orvosi Hotilapban^közölt s melyek őt úgyszólván mint napjaink orvosi historiographusát jellemzik. S cikkekben oly nagy olvasottság, a nevezetesebb orvosi mozgalomról oly tág szeműn tárd áttekintés nyilvánul meg, amely ritkitja párját s moly kétségtelenné teszi a folyamodó hivatóttságát arra,hogy az ifjúságot a történelmi szemléleten keresztül bevezesse az orvosi pályának magasabb és nemesebb felfogásába. , * Mindezek alapján ^ legmelegebben ajánlom, hogy Herczeg Árpád dr. magántanári folyamodványa a második fokozaton karunk jászáról kedvező elintézésben részesüljön. Budapest, 1930. évi április hó 18-án. Dr. LMH033ÉK MIHÁLY s.k. ny.x. tanár " bizáló. M
