A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1928-1929 (HU-SEKL 1.a 55.)
1929. május 17., 6. rendkívüli
- 42 -tfllosftn más klinikai tanszéken is hasonló korban ömöltek föl kiválóságot s kathedrára, hogy igy ót magát,mint iskoláját megszerezzék vagy megtartsák az egyetomnok.Ennyire kiválónak Lovrich működését nem látom.- Ha o pályázat IC évvel hamarább adódik, Lovrich lett volna-e tanszék ogyik legjogosabb asrrw I ' * * • V ^ <| , - , , pirsnsa,- ma nem ! Miután pedig azt tartom,hogy hasonló korban hasonló múlt után csakis első helyen volna szabad Lovriehot jel ölni,mert az 5 állásában, korában a második-harmadik helyen való jelölés nem megtiszteltetés,nem lőhet biztatása a jövóre-Lovrich jelölésétől el kell tekintenem, ó régi és uj állásában az egyetem korhatárán túl is nagy szolgákitot tehet s fog is tenni Hazánk szülészeti ügyének. A két vidéki rendes tanár közül -omlitettem-, igen sokra becsülöm tanítványomnak BERECZ JAliOSHÁK puritán egyéniségét»kiváltságos szülészeti tudását, operativ készségét,tanitói»nevelői kepessegeit,de u agy is idejében elért fényes positiójában mutassa v. . ‘ i , . .. i meg,-különösen azoknak is, akik nem bíztak benne,hogy önálló működési körében is nem csak megállja _ ^ ív a helyét,hanem tovább művelője»fejlesztője lesz szaktudományának s akkor előrelátható időn belül örököse lesz annak a tanszélnek»amely ót nevelte. Buzdításul is ajánlom,hogy a pályázók közól a második helyen jelöltessék. A másik rendes tanár, SCIPIsDES ELEMER tudományos munkássága bámulatosan sokoldalú és termékeny, szoralma szinte páratlan,de a leszűrt eredmény nem mindig áll arányban törekvései vei,jellemző vonása a szertelenség,r bírálat,az önbirálát hiányaképp úgy tudományos munkáiban, mint egész egyéniségében. Éppen úgy, mint Bársony halála után ma sem tartom ót a legalkalmasabbnak arra, hogy ót kívánjuk e tanszékre baló kinevezésre ajánlani. S ezért sem az elsó, sem a második helyen nem kivánom jelöltetni, de a tanártestület bölcseségé---------------—___ s&t
