A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1928-1929 (HU-SEKL 1.a 55.)

1929. május 17., 6. rendkívüli

- 35 -tikának rostáját. Ezzel megszűnik s Tauffer klinikával való szorosabb kapcsolata.

* Háborús nyomok a szülészetben és noorvoslásban" cim alatt Írja ez időnek tapasztalatait némi túlzással. Majd "A mesterséges hüvelyképzésről*

ir ég ismerteti operált eseteit. Amikor mint helyettesnek, majd mint a pécsi Erzsébet egyetem tanárának az orvostanhallgatók tsnitásának feladata is reá hárul,kiadja 2 füzetben szülészeti előadásait. Referáló Scipiadesnek e munkásságát tartja a legkevésbé sikerültnek: összehalmoz könyvében minden újdonságot,sokszer magyartalanul,sok helyen nehezen megérthetóenm nem akarok itt fejezeteket felolvasni , amiket többszöri elolvasásra is alig lehet követni,m«gétteni. Őszintén sajnálom azt a medikust, akinek ezt meg kell tanulnia; ujsbb és leg újabb theoriák tömkelegében hogy lásson tisztán az a fiatal tanuló,akinek kiforratlan elméleteket, csak mert újdonságok*- kell mogism^imie. Referáló szénint a jó tankönyv legelső feltétele az egyszerűség,az átlátszóság,9 már a kritika rostáján átment igazságok ismertetése,nem pedig a kiforrásban levő újabb ésujabb theoriák tárgyalása.

* Sebészi törekvések a nőgyógyászati belső elválasztási zavaraok elhárítása érdekében" cimü dolgozatában,amely egyszersmind a Magyar Sebészi Társaság felkérésére referátum is,- olyan területekre téved,amiiket meg nem old. Munkásságát ezután a helyi érzéstelenitésnek nőgyógyászati műtétekben való kidolgozására szenteli. Jelentős eredményeket ér el, de pl. teljesen téves az érzéstelenitő szereknek a test súlyával arányiagos adagolása. Kifogásolom azt is,hogy több mérget visz be a szervezetbe,mint a helyi érzéstelenitésnek bármely más módja. E munkás” sága külföldön sem aratott el ismerést,ahol pedig

/Berlinben/ methodusát alkalma volt bemutatni.

IjBmImj íi í