A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1928-1929 (HU-SEKL 1.a 55.)
1929. május 17., 6. rendkívüli
781 8 TEKINTETES TANÉBTESTULET■ ! Kiig több, mint ogy évtizedes tanártostűlet i tagságom dacára immár másodszor kerültem abba a nehéz helyzetbe,hogjh szakmám másik megüresedett kathedrájának betöltésére a Tek.Karnak referátum alapján útbaigszitással szolgáljak, ha szabad móndanom. s számbavehető szakférfiak közül az érdemeset vagy érdemeseket kiválasszam. Már boldogult BÍRS0i\ÍY halálával éreztem a r«ám nehezedő feladat nagy súlyát s ha sikerült akkor a tanszék betöltésére olyan férfiút ajánlanom,akinek jelölésében úgy a Tok. Kar, mint a felsőbb hatóság is megnyugodott, az leginká^i a sors által annyira sújtott,immár elköltözött barátomnak, KJBInYI Pálnak érdeme volt, miután az <5 feddhetlen jelleme »mindenkit megnyerő egyéniségé»érdemes múltja s tudományos működése együttvéve könyitette meg a referens feladatát. Szép positiójába bele sem melegedett»áldozata lett hivatásának. És kathedrája újra megüresedett»klinikája árván maradt s várja az arra való férfiút, aki uj életre hozza, tovább vezeti. Már KUBIIMYI hosszas -betegsége »haldoklása alatt sok álmatlan napot szerzett nekem az a gondol at,ki lesz KUBINYI utóda,kit tarthatok ón méltónak arra»hogy mint szakembert, a Tek. Karnak első sorban ajánljam ? Bár nagyon jól tudom,az én csőkéi ységem a tanszék, betöltésénél csak alárendelt szerepet játszik, de mikor mint szakembernek meg kell mondanom a magam nézetét»átérzem o nagy felelősség súlyát,anynyival is inkább,mivel -amint megfigyelésem mutatja- a tek. Tanártestület hangulata»véleménye a tanszék betöltését illetőleg nem