A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1928-1929 (HU-SEKL 1.a 55.)
1929. április 16., 8. rendes
rozzs meg meg azokat <a feltetejeKét,amelyek a nyaki viltozások keletkezését befolyásolják, annak minőségét megfőj tik és részletes magysrár zstot ad arra nézve,;hogy a nyaki barázdából mennyiben lehet következtetmi az sKasztásnál használt kötél minőségére ,alkalmazásának, modjá, M ,'r r-f •» ; .-f j* VJ •> * * ‘ * ra .és körülményéira. Magyarázatait számos jól érlhető rajzzal és fényképpel indokoljs.Külön tanulmány tárgyává‘igyekezett tenni azt a kellőképen me még meg fejtett tényu,hogy a kötél nyomásának helye akasztás esetében aránylag gyorsa^ beszárad. Gondolva arra, hogy a gyors beszáradást esetleg apró hámrepedésok eredményezik,ami valószínű,igyekezik ezek Kimutatására alkalmas módszert találni s ha ebbeli törekvése nem is jár kell<5,eredménnyel,törekvésének érdeme azért megmarad. Először megkísérelte & 1 ovalassjztott oarázda hámjának feláztatásávsl célt érnie,de arravaló tekintettel,hogy a bőr leválasztása alkalmával hámrepedések mütormekoakónt is keletkezhetünk,ezt az eljárást slkalnszhatónsk nem találta. Kísérletet tett oly módon is,hogy a helyében hagyott barázdát zsirfe&tő folyadékkal itatta át s ilyen módon annyit megái1 apitott,hogy a zsírszövet rétegig beterjedő r^p^dések' nem keletkeznek.-Harmadsorban festett cél óidinbon ágyazott górcsői metszetek sorozatát nézve át az*t állapította meg,hogy ham-, repedéseket sejtető leint nem mindig jelentkezik, de a készítmények előállításának befolyása .alól itt sem zárkózhat el.Végül kísérletet tett R öntgen contrast anyagoknak esetleges repedésekbe valQ bejuttatásáról, do egyelőre ozznl az eljárással sem talált megnyugtató eredményt. a dolgozat kellő szorgalomról és törekvésről tanúskodik és bárha vannaK fogyatékosságai és fogalmazása sem mindenütt'szabatos,a-pálya» ^ a
