A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1928-1929 (HU-SEKL 1.a 55.)
1929. január 22., 4. rendkívüli
505 4 lecsapódások találhatók ott, ahol a nervus radicularis székel, tehát a spirochaeták támadására igen előnyös helyen. 13. / Weiterer Beitrag zur Pathogenese der Tabes.-Arch.f. Psych.70. ■ 6 Kritikai és kísérletes dolgozat, mely Spielmever-nek azon kijelentése ellen irányul, hogy a tabeses” elfajula§i folyamat a hátsó gyöknek a hátsó kötélbe való behatolása / Redlich-Obersteinéi hely/ mint a kisebb ellenállás pontján indulna meg, mivel szemben a gyökér környéki része szabad lenne, miből a tabes mint rendszeres metalueses bántalom következnék. Nagyon helyesen utal RICHTER arra, hogy a hátsó gyöknek extraspinalis része támasztó és eltakarító elemeiben másképen épül fel, mint az intraspinalis rész; mig előbbi kötszövetes és*Schwann-féle sejtekből áll, utóbbi tisztára neurogliából áll, mely különbségeknek megfelelően a degeneratios termékeknek feldolgozása / elzsirositása és eltakarítása/ is külömböző tempó ban kell, hogy történjék. Valóban macskán végzett gyökátmetszésékkel fényesen beigazolja, hogy a hátsó gyök extraspinalis részében az elzsirositás es eltakarítás már befejeződött, amikor az átmet - szett hátsó gyök intraspinalis részében még csak praelipoidos tér - mékek találhatók és igy Spielmeyer korai tabeses eseteiben a csak látszólag ép vagyis degeneraoiós termékekről mentesnek látszó extraspinalis'gyokérrészlet^RIGHTER kísérletes adataiban teljes magyarázatot talal s igy megdől Spielmeyérnék esete alapján a tabes Eistogenesisére vonatkozó vélekedése.* 14. / Einige Bemerkungen zur Pathogenese der Tabes.- aroh. f. Psych. 72.1924. 'Rövid válasz Spielmeyernek az előző dolgozatra vonatkozóan tett megjegyzéseire. Io./ Tábes és korai syphilis,- Orvosi Hetilap 1922. Poór Ferencnek egy tabeses egyénen észlelt lueses superinfectio esetéhez fűzött magyarázatára tesz helyreigazitó megjegyzéseket. 16. / A központi idegrendsz%r lueses betegségeire vonatkozó újabb kutatásokról.- A.Budapesti Orvosi Kör sorozatos előadásai 1924-ben. ■ Az idevonatkozó ismereteknek áttekinthető formában való összefoglalása. v 17. / Beiträge zur Klinik- und pathologischen Anatomie der ext »pyramidalen Bewegungsstörungen, -• Arch, f. Psych. 67, -, * Az utolsó1 3-8 evnek leiractualisabb neurológiai kérdéséhez az extrapyraaisos mozgászavarok kortanához ás kórszövettanához nyújt 3 külömböző rendű elváltozáson alapuló 4 kóreset kapcsán becses adatokat. Az elsőrendű elváltozás a GÖ-nársrezás 2 esete, melyekben a pallidum kétoldali lágyulása amimiá.t és az egész testre kiterjedő rigort eredményezett:'a lágyulás magyarázataként felveszi a Cü- méregnek a kp. idegrendszer meghatározott részei.iránt tanúsított fajlagos affinitását.- A második rendű elváltozás a hemiathetosis esete 53 éves egyénen^ aki előrehaladott aortitisben szenvedvén, • insultusszerüleg jobb oldali bénulást ás érzéstelenséget kap ugyanitt athetosisszerü’mozgások kíséretében. Az eset az arterioslerotikus extrapyramidalis megbetegedéseknek 'típusa, amely a nucl. caadatu3 f-ejében székelő lágyulási cysta következménye.- Szerző utal a striatuinnak Vonták által felállított, sómatotopikájára, amelynek értelmében a jóbe karban mutatkozott súlyos functiozavar a caudatum fejében történt lágyulással összhangzésban áll. - a harmadik rendű extrapyramisos bántalom a’ torsios dystonia egy esete, mely eltérően a fennti 3 exogen esettói äz endogen heredodegeneraciós meg - betegedásnek volt egy esete. Orosz zsiaó családból'származó nőbeteg," aki 54 éves horaban halt el és aki 11 éves korában esett idegbetegségbe, elnyuj-tottan csavaró törzs-fei-nvakmozgásaival tűnt fel. Az idevágó irodalom adatainak világos feltüntetése után kórszöyet - tani leletét ismerteti, mely a striatum kétrendbeli ^idegseit ieinek kiesésében, főleg a nucl.causatusban, állott, mely folyamatot nem követte aranyos gliapótlás; ezen kivul még a putamenben az ideg - rostoknak kifeiezott ritkulása volt megállapitható. A pallidumoan csupán a striatum d©generálásám k megfelelő"striofugali.s rostok *5(íd