A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1928-1929 (HU-SEKL 1.a 55.)
1929. január 22., 4. rendkívüli
2 Ráautat a megelőző, preventív intézkedések jelentőségére, a mely .intézkedések megkövetelhetek minden szülőintézettől, anya - és csecsemővédő dispensaire-től, hogy ez által kövessük a nyugati államokban nagymértékben kifejlődött védekezési törekvéseket, a melyelmek a különféle változatáról európai tanulmányútja alkalmával nyutj< tapasztalatokat szerzett. Nagy jelentőséget tulajdonit a Wassermannreactió végzésén kívül a boncolásoknak, a lepény szövettani vizsgá - lat áriak, az ujszülőitek röntgenvizsgálatának s a terhesek lues elleni rendszeres kezelésének. 5. / Eltávolitható-e méhkaparáé utján teljesen a máhtest rakja ?/ Orvosi Hetilap 1927.22.szám./ _ Négy esetet ismertett a II. sz. női klinika anyagából. Ezen 4 esetből levonható tanúság az irodalom adatainak gondos feldolgozása arra az eredményre vezeti, hogy a méh nyálkahártyának bármily kezdetleges rákos elfajulása esetén korra való tekinteti nélkül a gyökeres sebészi eljárás a helyénvaló. Csak annyi engedményt ad, hogy fiatalabb nüknél az ép petefészkek egyikét megtarthatjuk. Várakozó álláspontot foglal el a kezdődő rákos elfajulást mutató kocsányos nyálkahártya polypusok eltávolítása után. 6. / 365 méhenkivüli terhesség kapcsán szerzett klinikai tapasztalatok. / Orvosi Hetilap 1928.22 szám./ A II.sz. női klinika 10 éves anyagán kimutatja, hogy a méhenkivüli terhességek száma az utóbbi években lényegesen emelkedett. B szaporodásnak az oka a lobos női ivarszervi megbetegedések számának emelkedése. A kórismézás szempontjából nem tekinthető döntő fontosságúnak sem a havibaj elmaradása, sem á jellegzetes véres folyás. A diagnosis felállításához a Douglas-üreg punctioját veszélyes eljárásnak tartja. A biológiai és psychologiai reaction a kórhatározás szempontjából nem bírnak nagy jelentőséggel. A méhenkivüli terhesség kiviseláse kockázatos dolog, még akkor is ha kedvezők az ausspiciumok. a méhenkivüli terhesség gyógyítási módjának a laparatomiu utján való megoldást kell tartanunk. Erősen kivérzett nőnél.hasznosíthatjuk a sajátvár visszaömlesztését is. Ezt a dolgozatát jelölte meg a folyamodó második habilitatiós dolgozatának. 7. / Amerikai és európai utazásom alatt szerzett orvosi tapasztalatok. / Orvosképzés 1925.2.sz./ Előadta a gynecologiai szakosztály ülésén.. Beszámoló eg'/- évig tartó külföldi" tanulmányút járói, a melyben különösen az amerikai szülészeti és- nőgyógyászati, viszonyokkal foglalkozott. Összehasonlítva az amerikai klinikák ás kórházi osztályok szülészeti eredményeit, a budapesti II. sz. női klinika eredményeivel, feltünteti a hazai mérsékelt konservativismusnak az előnyeit az amerikai activ operativ irányzattal szemben. Beszámol a londoni, párisi ás koppenhágai szülészeti ás nőgyógyászati viszonyokról is* 8. / Az áttételes petefészek rákról; / Orvosi Hetilap 1924. f G bx # 3 • / Az áttételes petefészek rákok aránylag a ritkábban előforduló-esetek közé tartoznak. Foglalkozik a gyomorbelcsatorna rákjának a női nemzőszervekhez való bensőbb viszonyával. Felsorolja az összes irodalmi adatokat. Részletesen ismerteti'azt a két esetet, a melyber T " T\ - ___________1. /1 j________A1, „.„II „4-4- ^v„4- „ '■ 1- ~ ----SZ n ----- -------T-4:n__„4- „ k: tova koknál tehát megvizsgálandó a gyomorbálcsatorna./ 9. / A petefészek pajzsmirigy daganatáról. / magyar Orvosi archivum 1924.I.sz./
