A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1928-1929 (HU-SEKL 1.a 55.)
1929. január 22., 4. rendkívüli
/ Dr. SAILER KAROLY egyetemi tanársegéd tudományos dolgozatainak II. fokú bírálata. ■Előterjeszti: Dr. VERESÉI! TIBOR ny.r. tanár. TEKINTETES -TMARI TESTŰIÉT ! A Kar 1928. május Kló 24-án tartott IX.-ik rendkívüli ülésén Dr. "SAILER KAROL! klinikai tanársegédet^ magántanári képesítés második fokára bocsátotta s tudományos munkásságának elbírálásával 'alulírottat mint egyik referenst bízta meg. Alulírott bátor vagyok ebbeli megbízásomnak a következőkben eleget tenni. Dolgozatai időbeli sorrendben a következők: 1. / A bursitis subdeltoidea kortanának nehány kérdéséről / Orvosképzés Ili. évi'./ Az I,számú sebészeti klinika beteganyagában az 1918-20. évi ismételt spanyoljárványok kapósán feltűnő nagy számmal jelentkeztek bursitis subdeltoidea esetek, amelyeknek összegyűjtése alapján tanulmány tárgyává tette ezt a sajátságos kórképet, Kiemeli,hogy a heveny, alakoknak már igen korai szakában, 24 órával a fájdalom megjelenése után a röntgenteneken nagykiterjedésü mészárnyék már ki - mutatható. Ellentétben a "betegek subjektiv felfogásával, amely a baj fellépését mindenkor elszenvedett sérüléssel hozza'összefüggésbe, e tényből arra következtet, hogy sérülés nem lehet a kórkép eló'idázője. Felfogása szerint a fertőzés a harsában lappangó gyulladást tart fenn, amely' mészlerakódáshoz vezet, A sérülés csak a lobos folyamat fel - lángolását eredményezi és a heveny tünetek kifejlődéséhez vezet. A megbetegedés prognózisát jónak tartja és a kezelésben Mirion intravénás befecskendezéstől látott jó eredményt. 2. / Az elsődleges izomangiomákról. /'Orvosképzés 1925./ 36 oldalra terjedő, 1Ű gorcsovi Ős rontgenképpel illusztrált dolgozat, amely 10 izomangioma eset klinikai és kórbonctani tanulmányozása alapján kászült1 Az irodalom idevonatkozó adatainak bírálatával a következő konklúzióra jut: az elsődleges izomangiomákat lefüzödött mesenchymális csirokbol f-jlödött daganatoknak tartja, •amelyek a .mesenchymális származékok: nötoszövetj" zsir és erek uidonkepződése által keletkeznek. Különböző szövettani képüket a daganat ezen alkotóelemeinek az egyes daganatok szerint különböző szerepe szabja meg. A harántcsíkolt" izomzat maga a .daganat nyomása folytán sorvad, tehát teljesen passive viselkedik. Az^ízomangiomák viselkedésükben mindig betartják bonctani szövetjatárokat es szerkezetük szerint angioma simple^ oimiav óa cavernosum vállfaiokra oszt1 és pedig annál inkább, mine ben‘a kötőszövet. Klinikailag tók, melyek közül az előbbiek kötőszövetes tokba zártak, az utóbbiak határ nélkül türemkednek be az izomállományba. 3. / A gyomorsülyedés műtéti kezelése.'/ Orvosképzés XVI.évf./ Az I. számii sebészeti klinikán 16 gyomorsülyedés került műtétre, amelyeknek eredményeit ismerteti egyrészt a gyomorsülyedés bonc tanára és"keletkezési módjára, másrészt a javítására szolgáló műtéti eljárások részletes ismertetésével kapcsolatban. A gyomor - sülyedés lényegét a gyomor hosszanti ás harántizomzatúnak gyenge - ségében,' megnyúlásában látja, amit a támasztó szövetek gyengesége kisér. A műtéti beavatkozás célja a gyomor rendes bonctani helyzetének, nagyságának és működési feltételeinek helyreállítása. Ezt a célt az elülső és hátsó gyomorfal hosszanti^redőzásével iparkodott a klinika elérni, ami a Fust-fále eljárás módosítását jelenti. Szükség esetén a műtéttel a harántremese, illetve a máj felfüggesztésévei egészíti ki. A gyomor rögzítését célzó közvetlen ás közvetett eljárásokat épp úgy, mint a gastroentero-anastomosist hibás feltevésből kiindulóknak tartja, a gyökeres műtétek közül csupán a gyo-ry° körülírt 3pet játszim felépíti diffus angiomákra, osztha-V vOUUJL ii ú- J-iiu. iá. -Lun-cicán, uax u ' morres^ctiót tartja indokoltnak, LxLi‘0_L '' -1 ■iránya azonban az emli-
