A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1928-1929 (HU-SEKL 1.a 55.)

1929. január 22., 4. rendkívüli

4

J•*

számol be és szerzőtársával együtt arra az eredményié jut, hogy a granularis alak nagyobb számban való jelenléte prognostikai szempontból kedvező jelnek tekinthető.

14. / Egyszerű és olcsó eszköz; mesterságes légmell készipésáhe^,

utántöltéshez, exsudatumök leosapoTásához, próbacsapdlasSoz. /“Brvosi~KetTläp7 19717 727sz.7-----------------------------------------------Szerző megállapitja, hogy a régebbi felfogással ellen «*■ tétben a Brauer féle metszés helyett már mindenütt inkább a Por - lanini féle eljárást használják, az első mesterséges légmell ké - szitásénál. Egy általa szerkesztett eszközt ir le részletesen, amelvnek a lényege az, hogy a lágyrészek átszúrásához szolgáló tü kihúzható mandnn alakiában van az eszközön alkalmazva. Emiatt lehetővé válik, hogy a pleurát ne az éles tűvel, hanem az eszköz tompa kanülj ével szuriuk át és igy elkerülhessük a tüdő megsértését.

Az eszköz használata közben szerzett tapasztalatok kedvezőek. Mivel a készülék úgy van méretezve, hogy reá rekord fecskendő is alkalmazható, sőt más szívó készülékkel is könnyen összeköthető; mindenféle testüregbeli csapolásra alkalmas.

15. / A_tüdőb£tegekjmunka_the_rapi.á2árólL. / Orvosi Hetilap 1921./

51-52.sz.

Szerző szembeszáll azzal az általánosnak mondható fel - fogással, hogy a fekvőkura, főként pedig a tulságba vitt fektetés legtöbb^tüdőbeteg gyógykezelésében úgyszólván a legfontosabb sze - repet iátsza. 350 megfigyelt esetével bizonyltja, hogy a kellő ellenőrzés mellett végzett’ izommunka nemcsak nincs befolyással pl. a tüdővárzésre, hanem az anyagcsere fokozása folytán a mérsékelten dolgozó betegek, testsúlyban is gyarapodnak. Általában a^könnyebb tüdőbeteg szisztémátikus'dolgoztatása mellett tör lándzsát és beszámol azokról az eredményekről, amiket az említett 350 esetében észlelt. Magyarországon a rendszeres munkatherapiát először szerző vezette be és ennek alapján azt javasolja, hogy a tüdőbeteg gyógy - intézetekben szélesebb korben kellene kiterjeszteni a rendszeres dolgoztatást. Rámutat arra a nemzetgazdasági haszonra,^ amely ebből származhatik. Az indikatiók és Rontraindikatiók tárgyalása után röviden szól a végzett munka dijiazásának kérdéséről^ és a munkábaállás körülményeiről. Kiemelei hogy a munkához való fokozatos áttérés tartósabbá* teszi az intézeti kezelés eredményeit és a beteg munkaképességét növeli.

16. / Megjegyzjisek_Hensz£lmann_Aladár dr^-nak a légmell készítés egvszerú_m7d7zere cimüj'kozlásége^ / CFrvosi“LetTl&p, T926752. sz/

Határozottan állástfoglal henszeloannak azon ajánlata ellen, hogy a légmell készítésnél kiküszöböljük a manometert. Rámutat az így előállható veszélyekre.

17. / A tüdőbetegek hizlalása insulinnal. / Az Erzsébet királyné szanatórium fennállásának negyedszázados évfordulója alkalmából ás Korányi Frigyes tanár emlékére kiadott emlékkönyvben megjelent dolgozat'. 1927./'

Faltának az az elméleti feltevése, hogy a háiasodás némely alakja a Langerhans féle sejtek hyperfunctlója volna, az insulin felfedezésével gyakorlatilag is bebizonyithatóvá vált. Ezen alapszik az insulinnal való hizlalás, amelynek főleg a^tiidőbetegek felhizlalásában van nagy gyakorlati jelentősége. Szerző 25 esetben- 5 -