A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1928-1929 (HU-SEKL 1.a 55.)
1928. december 11., 4. rendes
könyvtár akkor, ha annak fentartásáról intézményesen nemtörténik gondoskodás,amint azt «1 odúink egy 80,000 aranykoronás, do porszo idóközbon elértéktelenedett alapnak létesítése utján ténylog mog is totték, A Könyvtári Bizottság tehát azt javasolta,hogy a Kar a közöl 100 éves traditiónak és a modern igényeknek megfelel ól eg karolja fel még a legnagyobb áldozatok árán is a Kari Könyvtár ujjáte**romzésének ügyét. Ebben ugyanis darunk egyik fo—, sót e*istonfciál is kérdése fekszik. J<5 központi könyvtár nélkül,csupán tanszéki könyvtárakkal modern orvosképzó iskola nem képzelhető el,mert minden tanszék csak a maga szakmáját feji ösztöné. "Hiány óznék tehát a tanszékkel nem képviselt szakok irodalma,az általános érdekű folyóiratok, határterületek, mint fizika, chomi s ,ethnol ogia , anthropologia, tormészotrsjt,s nagy montfcgraphiák, a nagy Handbuchok»általános roforonco-bookok»szótárak, az orvosi történelem,az orvosi földrajz, statisztika ,ethika ,deontjriol ogia ,socialhygiene ,továbbá az orvosi társadalomra és rendre,administrati óra,törvénykezésre, végre az egyetemekre,tanításra ,továbbképssro,kórház- és könyvtári ügyekre, a külföldi kapcsolatokra vonatkozó müvek,lapok ,fo(yó irat ok , évkönyvek, kongressus i jelentések, t képek,emlékek,kéziratok, stb#" amelyeknek gyüj4 tése a dolog természetéből kifolyólag nem történnék meg a tanszékek által; világos tehát,hogy a tanszéki könyvtárakon felül egy központi Könyvtárnak létesítése és fontartása nélkülözhetetlen kelléke ügy Krunk külfölddel v3ló kapcsolatának, mint a kutató haladásnak és az ismeretterjesztő tanításnak. A Bizottság tehát indítványozta,hogy s Kar határozza el a Kari Könyvtárnak továbbra is füg-«4 1 Am iirhézménvként való fentartását»ogyolóro
