A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1928-1929 (HU-SEKL 1.a 55.)

1928. október 31., 3. rendkívüli

7

A DÉKÁN UR az átiratot tudomás vétel s további eljárás végett bizottSágunknak adta ki. A Bizottság, melynek tagjai:

Lenhossék kihály elnök, Grósz Emil előadó,

Vámossy Zoltán, Bálint Rozsó, Herzog Ferenc tanárok 1928. október Hó 27-én tartott ülésóból a következő jelentést terjeszti a Tek. Tanártestület elé.

A bizottság azon véleményben van, hogy KORÁNYI FRIGYES centennariuma nem a Kar vagy a tanszék házi ünnepe, hanem az egyetemé s az egész országé. KORÁNYI FRIGYES mint egyetemi hallgató az egyetemi ifjúság vezére volt.

Mint ilyen részt vett a pozsonyi küldöttségben, mely az országgyűlésen a felelős kormány kinevezését sürgette s a kolozsvári küldöttségben az UNIÓ üdvözlésében.

A szabadságharcban PERCZSL táborában több

csatában részt vett, majd a szónyi;a temesvári csatákban mint zászlóalj-főorvos, a fogságba vetett BALASSA szabadon bocsajtását sürgető küldöttséget Ü vezette.1852-1861-ig internálva volt Szabolcsban, 1864-ben egyetemünk magántanára, 1866-től több mint negyven évpn át orvosi karunk nyilvános rendes tanára s a magyar tudományos belorvosi iskola megalapítója s annak világszerte elismert tudományos munkása s ez által egyetemünk dísze, büszkesége; az ország közegészségügyének egyik megszervezője, a TBC ellenes küzdelem magyarországi megalapítója, a kórházügy reformátora, az orvosi továbbképzés, egyik kezdeményezője, az Országos Közegészségügyi Tanács és Igazságügyi Orvosi Tanács volt Elnöke, a főrendiház tagja, a magyar orvosi tudomány atyamestere.

Az egyetem súlya, tekintélye,jelentósóge