A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1928-1929 (HU-SEKL 1.a 55.)

1928. október 9., 2. rendes

ban nem intézhető el. Küiöhben is alattomos eljá­rásáért felvételt nem érdemel. Frank László érettségit tett 1926-ban, hogy kül­földön lett volna irataiból nem tűnik ki, de az állam­­rendőrség VIII.-ik kér. kapitányságának erkölcsi bi­­zonyi tványában a hatóság területén való tartózkodás ideje hiányzik, illetve az erre vonatkozó rovat ki van huzva, ami az olébb említett folyamodó példája alapján 8rra szolgáltat gyanút, hogy az utóbbi időben folya­modó külföldön tartózkodott. Ilyen körülmények között kérése csak akkor lenne érdemileg tehntetbe vehető, ha a fennebhi kérdés tisztázódnék. Eisnitz Imre jelesen érett. Azt, hogy atyja orosz­fogságban volt, első kérésében nem említette, Atyja pos­tatakarékpénztári tisztviselő. Erodotileg a bizottság által felvétetett s csak utólag törültetett, mert a lét­szám betelt s egy hadi árva számára kellett helyét keres­nünk. R8dó Sándor jelesen érntt^keroskedősogéd fia. Meg­­omliti kérésében, hogyha nem vétetnék fel külföldre vol­na kénytelen menni. Lem vétetett fel azért, mert az il­lető foglalkozás categoriája erősen igénybe volt véve. Fülöp Pál jelesen érett, atyja részvénytársasági igazgató. Minden okmánya a fennálló rendelkezések el­lenére csak másodlatokban volt és V8n mellékelve. Egy­részt ezért, másrészt azért nem vétetett fel, mert az illető foglalkozási kategória nagyon erősen igénybe volt véve. Acs Imre atyja keroskedő említi, de semmivel sem bizonyítja, hogy atyja katona volt, kin^a 4 egyetemre folyamodott és kijelenti, hogy anyagi helyzete kedvező. Mini kereskedő fia nem vétetett fel. Böhm László jelesen érett, atyja kereskedő, tatai lakós. Említi, hogy tanulmányi költségeit apja teljes mértékben fedezni tudja, egyrészt erre, másrészt arra való tekintettel, hogy mint kedvező Viszonyok között lévő

Next

/
Thumbnails
Contents