A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1928-1929 (HU-SEKL 1.a 55.)

1928. szeptember 25., 1. rendes

esetleg hevessé ismert tájakon egészen u j , addig nem is sejtett ismeretek fáklyáját gyújtják, meg s ezek világosságától elterelni azokat, akik épen ezt a világosságot lennének hivatva keresni, azt eredményezheti,hogy a meggyujtott fáklya - a melyen újabb fáklyák tüzet nem fogtak elhamvad,a nóll,kül, hogy igazában hasznot hozott volna.

A gondviselés jóvolta hazánknak négy egyetemet juttatott,ezekot a nemzet áldozatkészsége és fiainak lelkes kötelesség teljesítése nagy szerencsétlenségünknek^7i s megtartotta és hisszük,reméljük és óhajtjuk, hogy továbbra is fogja fejleszteni.Fejlesztésük és felvirágoztatásuk az egész nemzet minden kötelesség tudó polgárának egyformán kötelességedért azok együtt és külön-külön az egész orságnsk értékei. Pázmány Péter az egyetemet nem egy városnak»hanem az egész országnak alapította s a nemzet áldozatkészsége is annakidején az uj.abb egyetemeket nem Kolozsvárnak,Pozsonynak »Debreczennek »Szegednek és Pécsnek létesítette. Ennek a 4 egyetemnek kell egymással komoly versenyre kelnie a magyar tudomány és ebben a magyar haza érdekeinek előmozdítására.

A verseny pedig személyeken,személyek képességén, kötelesség tudásán és ebből fakadó vonzó erőin fordul meg. A tani tó,akinek a gondviselés megadta azt a jótéteményt,hogy tudományát másoknál magasabb színvonalra emelte,hogy kötelességeit másnál jobban teljes itette»megérdemli legalább azt az el ismerést, amelyet a tanulók köréje sregiése adhat meg. Viszont az a tanuló,aki magának ilyen vezetőt választ,igényt tarthat arra, hogy ne tereitessék másoknak aklába. Bárhol»bármelyik