A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1928-1929 (HU-SEKL 1.a 55.)
1929. június 4., 9. rendkívüli
4 teiben d./ Welander-otthonszerü asylunok a veleszületett syphilises gyermekek részére. AzV. fejezet a külföldön folyó antiveneriás küzdelmet ismerteti, mintegy 36 külföldi államból gondosan összegyűjtött törvénygyűjtemények és egyéb adatok alapján, A szerző négyfele szempontból részletezi a kérdést 1./ az érvényben lévő antiveneriás törvények alapján 2#/ a prostitutio kérdését tárgyaló rendelkezések szerint 3./ a gyógyintézetek, valamint a társadalmi intézmények ás 4./ az antiveneriás propaganda szempontjából. A 36 állam közül 19-nél van regi ement at ios és I7-nél abolitios rendszer bevezetve. KülönJ,Iex veneris” rendezi a nemi betegségek elleni védekezést a köv. államok-Wit,* 13-*.. n-ilín J IQOI +• ^ í.... / /* „ ____A „ / irm/ .• /19Q5/ __Izland * läg/iykiv/ és Svédország A NEMI BETEGSÉGEKRE ÉS AZOK LEKÜZDÉSÉRE VONATKOZÓ MAGYAR TÖRVÉNYEK, RENDELETEK ÉS HATÁROZATOK. 52 old., Budapest, 1926. Az Orsz, Közegászsági Egyesület kiadása. Az N.M.M. 120.506/1926. sz. rendeletttel hatóságilag ajánlva. Tartalmazza az 1876. óta a nemi betegségek ügyében kiadott hivatalos intézkedéseket és azok fejtegetését a szerző magyarázatával. Miután e hatósági intézkedések összegyűjtve és teljes szövegükben kiadva mindeddig nem voltak, a munka hézagpótló. A gyűjtemény három cső* portban tárgyalja a hatósági intézkedéseket és pedig a szerint, hogy 1./ minő rendelkezések vannak a nemi betegségek legyőzésére 2./ miképen van rendezve a nemi betegek gyógykezeltetésének ügye és 3./ milyen büntető rendszabályokkal találkozunk a nemi megfertőzéssel szemben. ad I. A nemi bajok kétségkivül ragályozóak, még sincsenek a fertőző betegségek közé / B.M. 91.954/1894/. sorozva. Némi ellentétre mutat ugyan az 1876:XIV.t.c. 89 §-a, mely a 44 buiakor'^t a ragályos ' ekhez számítja, bár igaz, hogy ez a megállapítás kifejezet-Q VxA-f ö rrcs Árr ** r> Q rrrrrs 4“ -í orl c 1 ” ~~J~ ' ' ' * ' 1 bete ten c í a betegség w nagyobb terjedelemben történt*' elharapozásának idejére vonatkozik. Tgy a helyzet tulajdonképen az, hogy a törvény szelleme szerint a veneriás bajok a közismert fertőző beteg - ségek és a hivatalos intézkedéseket nem igénylő nem fertőző betegségek közéA mint egy harmadik kategóriába tartozó betegsécsoport ákelődnek közbe, melyek bizonyos, a fertőző betegségektől független speciális intézkedéseket vonnak maguk után, A nemi betegségekre vonatkozó alapvető paragrafusaink az 1876:XIV, t. c. 89. és 90. Az előbbi kimondja, hogy M A hatóság intézkedik, hogy a ragályos betegségek, - hova a bujakór is számítandó - nagyobb terjedőiben történt felmerülte alkalmával, az azokban szenvedő"egyének gyógykezelés alá vétessenek11. Az utóbbi pedig szükség esetén a ragálykórházak fel - állítását rendeli el. E törvények ma is hatályban vannak, de a ha^tóságok azoknak érvényt nem szereznek. A B.M. 83.874/1902.sz.rendelet is igen erélyesen'rendeli el azt, hogy a népbetegségekké fajuló idült fertőző’ betegségeknél / bujakór, trachoma/, ha a beteg marfát rendszersen gyógykezeltetni vonakodnék, kórházi kényszergyogyiás alkalmazandó. Szerző sajnálattal mutat rá, hogy hatóságaink ezen intézkedéseknek sem szereznek érvényt s a nemi betegek ezrei terjesztik kezeletlenül bajukat tovább. A prostitutiora az 1876: XIV.t.c. 91 §-a tér ki. A B.M.96.846/1893. és 151.403/1912 VH-d sz. körrendeletek az újszülöttek kankós széniertőzésének prophylaeticum becsöppentése utján törSénnő megelőzéséről intézkednek. Ezenkívül több rendelet szol a vendéglők, korcsmák, mulatóhelyek női személyzetének erkölcsi ellenőrzéséről s általában a titkosan folytatott' prostitutio leküzdéséről.- ad II. A B.M. 133.000/1898.sz. rendelet kimondja, hogy a körkórházaknak 14 külön buftakóros osztállyal kell bírnia. Mai napig sincsen végrehajtva ! Áz 1898.XXI.t.c. A
