A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1928-1929 (HU-SEKL 1.a 55.)
1929. június 4., 9. rendkívüli
2 ságát és rámutat azon állami ás társadalmi intézkedésekre, melyek ezeken segiteni hivatottak: a munkás-, aggkori- ás családfenntartói életbiztositásra, az alkoholkapitalizmus gyengítésére, a házasság tervszerű megkönnyitásáre, a nős férfiak pályázati előnyére, progressiv gyermekneveltetési segélyre, nőtlenek megadóztatására stb.- Az ötödik pont a tiltó, büntető és kényszer-rendszabályok ügyét tárgyalja. Szerző a közegészségügyi közigazgatásunk alakját képező 1876. évi XIV. t.c. 89 5-ából indul iti. E szereint az allam törvényileg elismerte, hogy egyrészt a veneriás betegségek hatósági gondoskodás tárgyát képezik, másrészt, hogy szükség esetén ezen balokban szenvedők kórházi kényszergyógykezelésbe utalhatók és tarthatók. Szerző sajnálattal mutat ra, hogy az állam ezirányá törvényes princípiumainak kevés területen szerez érvényt s igy azok értéke csupán theoretikus. Továbbiakban rámutat, hogy a beteg egyénekre vonatkozólag büntető rendszabály csak a nemi beteg dajkákra áll fenn / 1879. évi XL.t.c.106.§/ Egyébként pedig a magyar birói gyakorlat veneriás betegségekkel való megfertőzés esetén a testi sértésről szóló törványparagrafusokban kiszabott büntetéseket alkalmazza. /1878 V.t.c.301,302,303,310 és 311. §V. Szerző szerint a jövőre nézve következő főbb törvényes intézkedések bevezetése jöhet tekintetbe/ a./ A veneriás betegségek általános kezeltetési kötelezettsége b./ Mindazon egyének törvényes megbüntetése, kik fertőző veneriás bajuk tudásának dacár nemi közösülést végeznek, c./ Mindazok kötelező megvizsgáltatása, kik ragályterjesztéssel vagy fertőző betegségük elhanyagolásával alaposan gyanusithatók d./ Házasulandó felek kötelező orvosi vizsgálata e./ A nemi betegek kötelező orvosi kioktatása f./ A nemi betegek •' névnélküli'* bejelentésének kötelezettsége, g./ Orvosi reklámok eltiltása és h./ n kuruzslás szigoritott büntetése.- A hatodik pont a prostitutio kérdésével foglalkozik. B kérdés rendezésére vonatkozó 1876:XIV.t.c. 91 §-át, mint alaptörvényt fejtegeti, mely kimondja, hogy :4 A jjiéjelgési ügy, amennyiben a.közegészségre vonatkozik, rendeletileg szabályozta!ík." A belügyminisztérium a B.M. 160.űiOO/1926. sz. körrendelettel a prostitutiot az egész országra nézve egységesen szabályozta. Szerző részlet sen magyarázza a rendeletnek legfontosabb 1,9,12,27,49 és 54. közegászségi vonatkozású paragrafusait, amelyek több ujitást_tartalmaznak. Különösen kiemeli ezek közül azt* mely a kötelező vizsgálatot, ill, orvosi bizonyitvány felmutatását a titkos prostituáltakkal élt férfilakosságra" is kiterjeszti. A rendelet azonban uiitásai dacáralénvegében az eddigi vágányon marad s a prostituáltak által közvetitett nemi ártalmak csökkentését az orthodox reglementatio fenntartása utján véli elérni.A III.-ik fejezet a nemi betegségek gyógykezeltetésének ügyét tárgyalja 3 részben. Ezek közül az első az általános szakorvosokkal való ellátás, mely utal arra, hogy a nemi betegségek elleni eredményes küzdelem alfája az elegendő számú és jól képzett orvosok felett való rendelkezés. Szerző az általános orvosi ellátás áttekintése céljából összeállitotta az országnak 1926-ban felmutatott orvossürüségi statistikáját. Ennek végső eredménye az, hogy a Csonkaország lakosságának gyogyitását 6088 orvos végezte, tehat egy orvosra országos átlagban 139Ö egyén egészségügyi ellátása esett. A főváros lakosságának ellátását viszont 2609 orvos, vagyis az összeseknek 43 ,/*-a végzi., aminek arányában egy budapesti orvosra átlagban mindössze 350 egyén egészségügyi ellátása hárul. A fennmaradó 57 y» az országban úgy oszlik el, hogy 1665 orvos jut a többi 55 városra és 1814 orvos az egész falusi népességre. Ezt az aránytalan elosztás docimentálja szerzőnek a veneriologus szakorvosokra vonatkozó kimutatása is. Az ország 356 specialistája közül Budapesten 254 veneriologus, az öszszeseknek 70 >-a zsúfolódott össze. Et;t fővárosi nemibeteg-szakorvosr
