A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1928-1929 (HU-SEKL 1.a 55.)

1929. június 4., 9. rendkívüli

2

s az irodalmi adatokat összehasonlítás tárgyává teszi a klinika 10 éves anyagával. Minden gyermeknél pontos főleg tbc.-re és rheumára vonatkozó anamnezist vett fel, a tbo-nél kiterjeszkedve arra is, hogy közvetlen fertőzésen kívül a környezet / iskola társak, szomszédok, akikkel a gyakori érintkezés lehetősége meg volt /, nem adhatott-e alkalmát az infectióra. A vizsgálatra került gyermekeknél Röntgen átvilágítás ás Pirquet oltás történt. Utóbbit 2 helyen és pedig az alkaron és az erythema nod. eruptio közelében, az al - száron végezte. A Rötngen átvilágítás eredménye / 26 gyermek közül 24 esetben végezve/- igen erős hilus folyamat, mirigyekkel kötegekkel 13 esetben volt konstatálható, mig a többi 11 esetben közepes de kifejezett hilus elváltozást mutatott az átvilágítás. Röntgonologice negativ eset nem volt. A Pirquet oltások 92.3 v^-ban positiv eredményt mutattak / ás pedig 69.3 /í-ban erősen positiv, 23 ,2-ban pedig gyengébben positiv./ A 18 erősen positiv eset közül ? esetben az alszáron végzett Pirquet oltás még erősebb reactiót mutatott, mint az alkaron. A 6 gyengébben positiv eset közül Ixsstlt 1-nél volt e tünet konstatálható. A Pirquet-oltásokat minden esetben az erythema nod, lezajlása, után 4 hát múlva megismételte s az

első vizsgálathoz hasonló reactiókat kapott. - Összehasonlítva a Pirquet oltást a Röntgen átvilágítással a 13 nagyoobfoku Röntgen elváltozást mutató eset közül 10-nél erősen positiv Pirquet-et talált, 2 esetben csak gyenge reactio, 1 esetben pedig a reactio negativ volt.- A másik csoportnál / közepes fokú Röntgen elváltozások/ 7 esetben erősen positiv- három esetben mérsékelt fokú, egy esetben negativ volt a Pirquet oltások eredménye. A klinikai vizsgálatoknál 17 esetben positiv tüdőelváltozást tudott kimutatni, 9 esetben azonban a vizsgálatok negatívok voltak. A vizsgálatok idejében rhoumás vagy izületi bajok nem voltak jelen. 5 esetben az erythema nodosum eruptioból probaexeisiót végzett, amiknek histologici vizsgálata szerint, a legfeltűnőbb a cutisban és subeutisban talált perivascularis infiltratio, egy esetben pedig az óriás sejtek jelenléte. Összehasonlítás kedvéért közli az Sgyet. Gyermekklinika ambulans beteganyagának a tbc.-re, rheumás betegségekre, chorea ninorra vonatkozó', - 10 évre visszamenő görbéit, pely görbék szerint, mig a rheumás betegségek görbéié az évi betegforgalommal arányos, adaig az erythema nodosum és tbc. görbéje egymáshoz hasonló kilengéseket mutat, de eltér a betegforgalom görDijától. Vizsgálatai alapján az a véleménye, hogy az erythema nodosum aetiologiájában a rheumás vagy infectiosus momentum nem játszik szerepet, legfeljebb csak bevezető tünet lehet. Ellenben valószinünek tartja a tbc-vel való összefüggést.

3./ Naphtholos kenőcs utáni letalis mérgez_és_eset_e_nágyliptes_ csecsemőnél.~örvTHetHap^l^R. evT. 25". sz. ~

A fiatal csecsemőnek circa 15 vé-os naphthelos kenőcs után - mely kenőcs intertrigo ellen alkalmaztatott - fellépett, súlyos icterussal, haemoglobinuriával cyaiiosissal s általános septicus' tünetekkel kisért és exitussal végződő esetét tárgyalja. Tekintve azt, hogy zsengekorű csecsemők icterus gravisa esetén sokszor kryptogenesises sepsis vétetik fel, a leirt eset kapcsán felhivja a figyelmet, hogy pontos anamnesis felvételével az intoxicatióra is terjedjen ki a figyelem, annál is inkább, mert különösen kisebb intelligent iájű emberek az ilyen aetiologiai momentumot könnyen figyelmen kívül hagyják. Továbbá kiemeli, hogy főleg a fiatal csecsemők intértrigójánál, minthogy relativo nagyobb a ielszivódási felü-