A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1928-1929 (HU-SEKL 1.a 55.)

1929. június 4., 9. rendkívüli

2

inekeknél allergiás reactioképen szétszórt apró bőrkiütések jelentkezhetnek általános tünetekkel,/lázzal/ kapcsolatosan. Az ugyanily mó - dón keletkező mikrosporidek és favidek nem szoktak általános tünetekkel járni. Szerző a bőrklinikán 4 év alatt 1350 gombás beteg között 14 triohophytid, 4 mikrosporid és 6 favid-esetet talált, s tanulmányában részletsen beszámol ezek előfordulási körülményeiről és a bőr - kiütések jellegéről. A trichophytid-esetekben az allergiát a positiv eredményű tricnophytin-oltás is bizonyitotta.

4. / A pieara nostrasról.

Orvosi Hetilap 1925. 4. oldal.

Szén betegséget, melynek lényege az, hogy a hajszálakon apró kőkemény csomók jelentkeznek^' szerző egy férfinél észlelte, akinek bajuszán fékét és kemény göböcskék ültek. Szöveti vizsgálatkor a szőr - szálak körül spórák tömege látszott, a maltose-agar-tenyészetben fel tudta ismerni a piedra kórokozóját, a trichosporon Beigelit, bár a kitenyésztett gomba nem mindenben annak megfelelően viselkedik.

5. / A köröm gombás betegségei / köröm soopulariopsis./

Orvosi Hetilap. 1928. 6 oldal.- 8 év alatt a bőrklinikán 3400 gombás beteg közül osak 24-nek volt körommvcosisa. A. csatolt táblázat sze - rint legtöbbször, 13-szor achorion törzs volt a kórokozó és pedig ezek közül is a test egyéb részein favust különben csak ritkán okozó Achorion Quinckeanumot 8-szor tudtak kitenyészteni. Leirja, úgy ezen körömfavus eseteknek, mint az észlelt körömtrichophytiáknak és epidermophytiáknak a klinikai képét. Sgy munkásnál a Brumpt által le irt scopulariosist állapithatta meg a kultúrái és fructificatiós tulajdonságokból*

6. / a fekete szoros nyelvről. Orvosi Hetilap 1928, 4 oldal. Szerző 6 idevonatkozó esetében a cryptococcus linguae pilosae nevű sarjadzó gomba volt kitenyészthető. Betegeinél különben erős dohányzást, diabetest, vagy hyperaoiditast lehetett kimutatni, mivel azonban ugyanily bajokban szenvedő egyéneknél akiknek fekete szőrös hyelvük nem volt. a cryptococcust sem találta fennt kénytelen ezen cryptococcusnak a fekete nyelv létrehozásában jelentőséget tulajdonítani.

7. / Pj trichophyton-törzs / trichophyton nigrum/.

Orvosi Hetilap 1928. 3 oldal.- Szerző egy tanulónál talált feibőrbántalomból olyan gombát tenyésztett ki, amelynek kultúrája később teljesen megfeketedett és bizonyos tulajdonságaival a sporotrichonhoz hasonlitott, bár azzal nem volt azonos. Törzsét az emberi eredetű endotrix trichophyton violaceum uj varietásának tekinti, amely lila szinü pigment helyett feketét termel.

8. / Akremonium törzs által okozott rnykosis. Orvosi Hetilap 1928. 6 oldal. - tía'llggi egy betegénél a kar bőrében ellágyuló csomókat talált, amelyekből akremdnium-törzset tenyésztett ki. Törzsének függőcseppoen való vizsgálata is bizonyitotta, hogy az csakugyan a ritkán észlelhető akremoniumok közé tartozik, azoknak egy ui varietása. kiemeli a kórképnek a sporotrichosishoz való hasonlatosságát.

9. / Adatok a dermatomykosisok klinikájához. / Kettős fertőzás/ Kéziratban nyugtatott be gépírásos oldalon az a_régebbi felfogás, hogy valamely gombafaj mindig jellegzetes bőrelváltozásokat okoz, az újabb tapasztalatok szerint megdőlt, szerzőnek is voltak erre vonatkozólag már régebben észleletéi, újabb vizsgálataiban pedig arról győződhetett meg, hogy a nem typusos kóralakokban legtöbbször társfertőzések szerepelnek, főleg sarjadzó gombákkal ás stuphvlacoccusokkal . 3 esetében pedig kétféle goabatörzs együttes jelenlétét tudta kimutatni, amire az irodalomban csak kevés példa van. Sgyik esetében a mikrosporon fulvum és a trichophyton rosaceum tenyészett ki együttesen, a másodikban az epidermophyton és a trichophyton megalosporon, míg a harmadikban a trichophyton fumatum és gipseum.