A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1928-1929 (HU-SEKL 1.a 55.)
1929. június 4., 9. rendkívüli
2 miatt az idetartozó fajok szinüket, kultúráiukacfcx kápát folyton vál -f/"iry+n + -i 4V Virxl ^ ^ 1^1 ..... .£ „/j.l »(..f -I ... n _ cl -M*j W <-<- t-i wu J.WXJ.UJJ.4.VUA lOllt OS . VJ.UVJÜUU, IÍ.U.J. C4.X.UA. C OOiV igen elvétve müveit tudományágat választotta Dr. 3allagi specialis mü*—x'"1 lrnn 4-'‘* "loor7 z~ 3400. azóta pedig még mintegy Ezt a nehéz és rendkivül w re müveit tudományágat vá kodése teréül. 1919-től 1927. év végéig w*~w. UiUu0£y ezer esetet vizsgált a Bőr- és líemikórtani Klinikán. E munkásságának gyümölcse egy kis tankönyvben és 10 eredeti dolgozatban jelent meg, melyek közül több német fordításban is közöltétett, egyrészük pedig szakelőadások tárgyát is képezte. Ballagi főmunkája az előbb emlitett kis tankönyv, mely néhány héttel ezelőtt jelent meg az Országos Könyvkiadó Társulat kiadásában. Ezzel majd legutoljára foglalkozom, annál is inkább, mert egyéb oly munkái is vannak, melyeket kiválóságuk miatt habilitatiós dolgozatnak lehet tekinteni. E munkálatok szigorúan vett szakcikkek ás még az olyanok is, amelyekben egyetlen esetből indul ki, nem tekinthető casuist ikának, mert vagy addig nemismertetett gombafejt tárgyalnak, amelyet Ballagi^fedezett fel, vagy legalább olyan varietáaokat, amelyeknek önállóságát a megkérdezett külföldi kapacitások is elfogadták. Külön ismertetett kóresetei is olyan folyamatokra vonatkoznak, melyek a trópusokon talán közönségesek,' Európában, vagy legalább Magyarországon azonban Ballagi előtt nem voltak diagnosztizálva. Egyik nagyobb dolgozata a Magyarországon előforduló mikrosporon, trichophyton, epidermophyton és achorion gombákat ismerteti 800, kultúrában is kitenyésztett eset kapcsán* S számos ábrával illusztrált műnk., részleteire nem térhetek ki, megjegyzem azonban, hogy Ballagi ebben ismerteti a Kerion Gelsinek nem tricnopbyton, hanem mikrosporonok által okozott 3 esetét, továbbá az általa megtalált ritka Mikrosporon umbonatumot, az addig csak Delamerikában előforduló Mikrosporon rulvunot és a Trichophyton exsiecatűnőt, végre a Trichophyton gypseunnak két uj typusát. A másik dolgozat az epidermophytiáról szól, melynek 98 esetében egyszer sikerült az addig csak Japánban észlelt Epidermophyton rubrumot kimutatni, viszont a ifendes és Collins által leirt zöld szinü fajról beigazolta, hogy az csak az idős kultúrában fellépő banális elszíneződésnek felel meg. E cikkében részletesen kiterjed az epidermophytinának pyogen bactóriumokkal való kapcsolatára és az intertriginoid alakokra* ' . A harmadik dolgozat a trichophytidőkről, nikrosporidőkről, és a favidokról szól, amelyeket az 1921-25-ig átvizsgált 1300 betegnél összesen 24-szer észlelt. A trichophytidők különösen gyermekeknél, legtöbbször Trichophyton gypseum és equinum jelenlétében fordulnak elő, főleg ha a betegnél bacteralis fertőzés is fellépett; ilyenkor a tnchophytonok haematogen utón terjedtek szét. a mikrosporidoknál és favidoknál a gomba kitenésztése a vérből soha sem sikerült, úgyhogy e kát csoportnál a fertőzés ectogen utón idéztetett elő az allergiás bőrre került gombák által. , , A negyedik dolgozat a piedra nostras-rol szol. Ez a betegseg Columbiában igen gyakori, főleg a hajzatban; Európában, ahol Be igei mar a múlt század 50-es éveiben ismertette, azóta mindössze 10-12 eset íordult elő, mégpedig kizárólag a bajuszban. Magyarországon eddig ez az _ egyetlen eset, melyhez hasonlót azóta sem láttunk. Egy 42 éves íöldmüvesnél mutatkozott'; a kitenyésztett organikus a Trichqspoxon Beigeliyel látszott azonosnak. Brurnpt a trichospolóknak 7 varietásat sorolja íel, aminek jogosultságát azonban Ballagi kétségbevonja. Az ötödik dolgozat a korom betegségeiről szol. 1319-1927- i ig 3400 gombás eset közül mindössze 24 köromuycosis fordult elő, melyek 360
