A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1927-1928 (HU-SEKL 1.a 54.)
1928. január 10., 5. rendes
43 -körülbelül eleró 816 p havi fizetéshez,s melynél többet azután már nem is kaphat. Ugyanilyen sérelmes a lakáspénz megállapítása is, mely pl.a 2 cssládtagos h.államtitkátnál az 1927.nov.negyedben 478. 5 p, a legmagasabb fizetésű egyetemi tanárnál 413 p,tehát 65.5 -/el p:vol kevesebb volt. < Minthogy azonban, mint említettük,az ezentúl kinevezendő tanárok nem az V.,hanem csupán a VI. fiz.oszt.keretei között mozgó illet“ ménynyol bírnak és csak a 10.évben jutnak az V. oszt.keretei közé,a Tanács jo gal aggódhatott az utódok deklassifikálásán. Ezért a 2836. sz. leiratában felhívta Karunkat,hogy nem gondolná e szükségesnek egy olyan kormányzói kézirat kies zközlését,mely a tanárok címzését épen úgy szabályozná»amint az a bírókkal és az ügyészekkel történt. A bizottságnak sajnálatára nem állott módjában a bírákra és ügyészekre vonatkozó szabói yozást megismerni; minthogy azonban az idézett 7000/1925. sz .rendeletből megállapíthatta, hogy az ezentúl kinevezendő tanárok lényegesen kedvezőtlenebb helyzetben kerülnek nemcsak cim, de fizetés tekintetében is az eddig velük egyenlő tangu állami tisztviselőknél, a bizottság szükségesnek gondol ja,hogy a 7000/1925. sz.korm. rendeletnek az egyetemi stb.tanárokra vonatkozó intézkedései enyhittossonek. h címzések ugyanis nálunk csak a szobáson alapulnak; bizonyos fizetésosztályban lelöknek 'v V szoktak megadatni; ha egy r^nd alacson3rabb osztályba kerül,vagy olyan javadalmat kap,mely slacsonyabb osztálynak feleljiog, a címzés automatikusan szintén megváltozik. A lényeg tehát nem a cimzésben,hanem az illetményben rejlik, ezért kívánatos lenne a tekintetes Tanácsnak 5Tr>