A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1927-1928 (HU-SEKL 1.a 54.)
1927. december 13., 4. rendes
56 -411 nagyobb rész« a gégét illoto összehason- 1itó bonctani kutatásainak eredményeiról számol be. Számszerint hót ilyen dolgozata van, amelyeket a budapesti I, sz.anatómiai intézetben készített.Ezek közül legszámottevőbb szón két munka, amely az emberi hangképzós folsóbbségével és az emberi hangrés záródásai körülményeivel foglalkozik. Az elsőben az emlősállatok. és az emberi gége összehasonlitó vizsgálata alapján kimutatja,hogy az ember sokkal tökéletesebb hangképzóse a gége különleges alkotásán alapszik és nem az ember magasabbfokú in. r tel1 igent iájában találja meg a magyarázatát. Ez abban nyer kifejezést, hogy mentöl magasabbrendü az emlős,annál nagyobb mértékben reducált az arytaenoidal is porc és hosszabb a hangszalagáig végül az embernél a hangrést végig rugalmas sza 1 agok alkotják. Az emberi gége ezen magasrabbrendü anatómiai szerkezete teszi lehetősre az izomzet finomabb működését,szemben az állati gégével, a mely elsősorban légzőszerv. Ezen vizsgálataival szerző addig járatlan területen mozog, mert az irodalomban megjelent hasonló munkák csakneih kizárólag fejlődéstani és phyl©genetikus irányt követnek és alig fordítanak figyelmet a gé© mechanikus functióinak össeehasonlitására. Második munkájában megállapítja,hogy a teljesen ép emberi gége készítményeken is,a hangrés záródásának reconstructs ja után,egyes esetekben kis rés marad vissza az aryporcok között,amely gégetükörrel nem látható.hanem csak alulról ismerhető fel. E&y további dolgozatában reámutat,hogy a hangrés ezen csekély hiányossága az élő ember-
