A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1927-1928 (HU-SEKL 1.a 54.)
1927. december 6., 4. rendkívüli
szívón zavaros duzzadás volt. A bacterioloé son a paratyphus csoportba tartozó, sen a t ;iai a májon elzsirosódás. a cs^sorologiai vizsgálat cillns botulinussal azonosítható bacillusz non derített kil Ezen vizsgalapon közben az elhalt nő testvére, aki szintén résztvett a disznóooranthrax'kórjolzóssol ä szt. László kórházba szállíttatott, *yanu tnchmotorc s , mivel nála bőrvizényő izonf áj dalnak mutatkoztak, a g Sl?- -v torelödött s csakugyan a botog karizonzátanaFkinetszett daraoiaiban, nemkülönben a boncolt ogyén rekeszizmában igen sok trichinellat sikerült találni. A följeljntésro megindult állatorvosi vizsgalat az elhaltaknak mind a 9 malacában súlyos tr.ishiríosist állapított nog. Bezi hangsúlyozza,-hogy a bőink sötétvörös-foltjait, amelyeket mindegyik esetben föltalált, Cohnhoimáós Bphardpis leírják, Eseteiben^ trichinafortőzés korai,stádiumának megfelelően az izmokban boncoláskor semmi gyanús nem látszott s talán a vizenyó hiánya is a gyors lefolyásnak tulaidonitható. Szövőtílog megvizsgálta az e Inait egyon 4-hetes ós a meggyógyult beteg 5 majd 10 hetes fertőzésnek megfelelő izmait, tehát ugyanazon fertőzésből 3 különböző időszakot. A legkorábbi időszakban a trichina álca meg nincsen folcsavarddva s az izomrost belsejében nagy mennyiségű szemcsés törmeléket talált, amelyet Zenkerrel egyezően úgy magyaráz, hogy a fiatal álca az izomrost belsejében élőarad annak összhuzekony anyagából táplálkozik. Sorozatmetszetei meggyőzték, hogy az álca mindig a szemcsésen szétesett izom végében ül, tehát ez az izomelváltozás nem lehet toxinhatás, amint azt Erhardt A belső szervekb en 11’ re hina álcát nem ialált, a belek falábba szívben és máiban levő eosinophilsej.tes gócok valószínűleg "y amely ett nemi találván táplálékra, el«, lehet toxinhatás állítja, sem, de a trichina.álca körül képződtek, pusztult, 7. / A t.richino3isról. Közegészség. 1926. - Abból az alkalom- . ból, hogy az ercsí-i trichinosis járvány öttagú család kipusztulásával járt s hogy a család tulaidoniban volt összes malacok is trichinával fertőzötteknek bizonyullak, szerző időszerűnek tartia a. laikus közönség száliára összefoglalni a trichinosisra vonatkozó^tudnivalókat. Leírja a bél- és izomtrichinát, az ember trichinával való^fertőződesenek módját, a fertőzés tüneteit s .ismerteti azokat az intézkedéseket,, amelyek"a hatóságok ós -az egyes emberek részéről betartandók, a trichinás fertőzés moggátlására. , 8. / A német pathologusok freiburgi vándorgyűléséről. Orvosi Hetilap. 1926.- Tárcaszerü ismertetés a nemet pathologiai társaság múlt évi gyűléséről, amelyen szerző' is előadta a lépfenés agyburok vérzésekre vonatkozó vizsgálati órednényeit. • _ / 9. / Pa.ratyph.us B. Fertőzés okozta hasüri vesevórzes.- Orvosi Hetilap. 1927,- Szerző esetében nagy láz. hasmenés és a has balfele-_ nek fájdalmassága \?olt előtérben, az agglutinatio paratyphusra positiv —^ ü------liternyi vért talalt s a volt. "Boncoláskor szerző a has űrében _0. --------n, májat is vastag vsrlopény borította* A belekben par fekelyke volt. bal vesét boriié Vi oain óv ft? a Tró-rrv.i írni f "hriR 7,iír nrl ve. oDoiav a vese tokja is bilekben'par^feplyke volt. A hashartya vérrel volt beszűrődve éppígy a vese tonlíagában a bal vesében nagyszámú vérzés volt központi elgenyhyedéssel;'az irretcrt kő zárta el. Kövek a jobb vesemedonceben is voltak. A'vizeletből, vesetályogból és epéből kitenyósztetfc bacillus a paratyphus B. bacillus standard savója által több ezerszeres. híg 1-létrahozni, ha egyúttal az urétert^is _ gondolja, hogy esetében az ureterko okozta_vielő a vosobántalom súlytosságáti ^Az, eset S7inta hogy a beteg a vosebeli gócaiból a áltál veseb ántalnakat ték, Ezért szerző azt zeletpangás segítette unicum a t ekintetben, elvérzett,, 10./ Csőszerű gerincvelőtályog. Orvosi Hetilap szinte hasür felé A gerincvelőben az elég ritka az agyvenonoz viszonyítva __ w s ä legtöbbször hörgtngúláihoz csatlakozik, l£y volt ez 1927, áttóti tályog a szerző ese-r