A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1927-1928 (HU-SEKL 1.a 54.)

1928. június 20., 10. rendes, folytatólagos

11 megfelelő méretű, a a demonstrstiők sikeres na^gtvrtisa szempontjából elengedhetetlenül szükséges természetes és jő megvilágítású teremmel a Il.sz.kórboncteni intézőt fa tulajdonkápeni és sasi otthonában a*® rendelkezik, a ilyet beállítani;nem is képes.

m

1 "■»■»»■»■■im luv?.. * . .

Ez a'rendki tül hasznos kapcsolat a II^sz.kórbonctani intézőt és a Szánt Eókué kórház prosectúrája között nemrégiben tel jósén -uogszünt. A székesfővárosnak az az intentiója»hogy a prosocturáit az ©gjatemi intézőtöktől függetlenítse, a azokba tol jós paprikáid* j tikot ottan töltő egyéneket nyerjen m©g,igy céltudatosan mindjobban ©1őrehaladt. Ez által azonban sajnos nemcsak.©gy értékes szerves- . 4 ** V''\ ' ' ■ ***** * 't.J* *'1 *

kapcsolat szűnt m«*? a II.sz. kórbonctani intézet szápáre. a boncolási anyag felhasználhatósága szempontjából,hBnem elvesztette ez z az intézet annak a lehetőségét is,hogy hallgatóit megfelelő nagy» lovegos és jól megvilágitott helyiségein tanítsa meg a kőrbonctani diagnostikára és a klinikai irányú fejlődésükre annyira fontos észlelésre és orvosi megfigyelő készségükre. ^ély szomorúsággal kell azt mof?jegyeznünk,hogy jelenleg a II.sz. kórbonctani intézetben is old* tökéletlen mesterséges villanyfény mellett kell az egyes boncolt esetek készítményein, a hallgatóságot az észlelői és megfigyelői képesség elsajátítására tanítani igyekezni.4i azt jjisz szűk,hogy nem orvosok előtt is egyszerre világossá válik az,hogy milyen káros benyomással lehet a hallgatőságra,ha az előadó tanár, aki mega is egész kórbonctani pályafutása alitt a természetes napfényviTágításhoz lévén szokva,kórjelző fontosságuszinárnyslttokra igyekszik felhívni a hallgatóság figyelmét,anélkül, hogy célját elérhetné. Líilyen megütközést válthat ki ugyanis az,hogy a hallgatók a figyelmükbe idézett színárnyalatok helyett a sár&a mester*J * H .Íj Oá

ség«s fillsnyfányuél minden más egyebet látnak,csak azt nem,amit az előadó tanár saját tapasztalatai alapján leírni igyekszik előttük. Mivel ügyérezzük,hogy ezeknek a bajcku-k végleges orvoslásáig is, azaz az uj II.sz. kórbonctani Intézet felépítéséig és az I. sz.kórbonctani intézet reorgsnisatiőjáig,- ha ezt ^agyaséitőaágod a lehető legsürgősebben is lehetővé t«szi,- még akkor is néhány évnek kell elmúlnia,mély tisztelettel kérj ük,hogy BlíDül ÜáL* f

HAM uy.r. tanár intézete rétiére egy legalább 6 holttest és a je-