A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1927-1928 (HU-SEKL 1.a 54.)

1928. május 24., 8. rendkívüli

tat',S%TÍ ml

tqtásügyíi Miniszter Ur döntését, a melyet egyáltalán nem

várt és a mely a legnagyobb meglepetést váltotta ki. Karunk jogosan remélhette, hogy a vall. é közokt. Miniszter ^r úgy tanártestületünknek, mint az egyetemi Tanácsnak egyhangú állásfoglalását figyelembe fogja venni és BÓKÁT tanárt állásában egy évre moghosszabbitja. A döntés ellen bármennyire is fájó az,karunk szavát nem emelheti fel,és azt

tudomásul veszi.

A Dékán jelenti,hogy Bókay tanár

előtte azt a kívánságát nyilvánította,hogy a karcai való kapcsolatának fenntartása végett amennyiben ez nem ütközne a fennálló szabályokba, szívesen vállalna szigorlati elnökséget, ha a kar ót ezzel mogbizná. <

BÓKAY JÁNOS ny.r. tanár kívánságát a maga rés zérói a legmelegebb pártolással terjeszti a kar elé és javasolja á/fcar Bókay tanárt szigorlati elnökléssel bízza meg. Minthogy azonban a fennálló szabályok nom> nyújtanak

gorlati elnöki tisztséggel, s karnak elvi döntését kéri ebben az ügyben. A maga részérói annak a meggyőződésének ad kifejezést, hogy a karnak joga van szigorlati elnökké nyugalmazott tanárt is megválasztani. Ezen véleményének támogatására hivatkozik az egyetemi ható-4oob