A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1926-1927 (HU-SEKL 1.a 53.)

1927. június 21., 7. rendkívüli

átvette 9, kiéoiiés alatt álló Városi vízvezeték fölötti felügyoi

lotot. ’gy következő' észténáS szünidejében 5 társával boutazta Erdély nevezetesebb gyógyfürl 'it,azok vizét, kémiai és bakteriológiai mád szór ok t «1 -megvizsgálta ég elkészítette az erdélyi für dőknok első,a valóságnak megfeleld leírását. Később megvizsgálta á főalkotó részeikre az erdélyi ásványvizek nagyobb részét. 1904-ben felállította Kolozsvárt a városi egészségügyi vizsgáló

p * * *• •• k 4 |,t C ll^

állomást,1910-ben az “Alisai cholera vizsgáló áll omást” »amelyet

A d •' , r‘-^ ; r

1919-*% vezetett. 1910-ben tervezte meg a kolozsvári MÍriáaum 1©

'■ • f a; 'V ;> j ^ ; á ' -n &

J ^ ^ -■ w *• -.A

ányiskplát,amelyben, kiváló műszaki tudásával a modern hygién©

' - . . . M

összes józan követeléseit olyan tértékben valósította meg,hogy

©z az intézet hazánk elszakított részének mutogatást érdemlő büsz

kosérévé lőtt.

4 . 4 á ^ .. T'tfJ f

Tanári müködépéfcek 25 ©sztondőt meghaladó ideje a latt BiOASa UU3ZIÁV élénk érdeklődést tanúsított afcz ©győtom éé ebben az ifjúság ügyei iránt is. Tanártársainak bizalma két Ízben dékánná,©gy Ízben régebben és legújabban is Hectorrí válasz

4 ~ f 1 á*

tásaal tisztelte meg* 1919-ben a menekülő egyetemmel Budapestre érkezve a vall. és közokt.tainiszter megbízásiból gondoskodott az ©gyötörni hivatalok és a menekülő tanárok elhelyezéséről. Kezdet tői fogva azt az 'lláspontot képvisel te,hogy az egyetem Budapesten no kezdje met; működését, de a többséggel szemben álláspontját nem tudta érvényre juttatni. Szervező tehetsége a szegedi elhelyezkedés alkalmával is megmutatkozott. 1921 október 2-án az elsők között nyitotta meg az intézetét»melyben 50 medikus,

30 jogász s 45 gyógyszerész hallgatta az előadásokat s 45 gyógyszerész végezte a háti 6 órában megszabott, de 8-9 óráig is elhúzódó élelmiszer vizsgálatokat. Ugyanakkor meralapitóttá a szögeii menzát *s internstust. 1924-ben mogvotott© intézőt© múzeumainak alapjait. Erre a múzeumra az egész Szeged büszke,s az édokTSio városiak és átutazók gyakorlat meglátogatják» hogy a múzeumban a tanítást szolgáló tárgxakon kívül a socialhygie_ T *

j . , ty ' * ;

ne is jiilyon sz^poa van képviselv©,arról az " ánber “ kiállításon győződhettünk mog. Ugyanott láthattuk aat a 18 kötet kéziratot, amely a áagyarorszagon lezajlott fertőző betegségek ha~