A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1926-1927 (HU-SEKL 1.a 53.)

1927. június 21., 7. rendkívüli

kórbonctani intézetének volt vendége, Európába visszajövő, Páriában Calmotto, G.nfben Askanazy, Baselban Rössle, intéző­­telt látogatta mag, járt továbbá Kopenhá&ában Pibigarnél, éa végül Londonban Thumbulnál, ahol befejezte Mallorynál megkez­­dett munkáját, ezenkívül a londoni rákkutató intézet munkássá­gát is tanulmányozta. Á Veszprémi dr. halála által magürődadett szegedi kór bonctani tanszékre páylázat hirdattstvén a folyamodók közül a sz-ge^i orvostanári kar Balogh Ernőt el3Ő helyen ajánlotta a kinev-ztetÓ3e 1925. augusztus hó 19-én nyilvános rk. tanárrá meg is történt, 1926 októberben pedig ugyanott nyilvános rendes tanár lett. Balogh Ernő nagy ambicióval látott hozzá szegedi intézetének organizmusához, s részben a Rockefeller alapítvány­tól kapott 1000 dolárral, melyet neki mint fellopnak e célra juttatta*., részben a kormány támogatásával máris jel-nt kény siAoreaet ért el, pótolva a ncnyvtar és i^lsz-relés legégetőbb hiányait, ia szegedi intézetében, ahol odaüerülésejiűr sem mú­zeumi, sem szövettani gyűjtemény nem létezett, loQO kószitmény­­ből álló múzeuma van, kórszövettani gyűjteménye pedig ?500. ka­talogizált készítményből áll s a laboratóriumi helyiségek a lag. szükségesebb optikai és elemi biochemiai eszközökkel fel van­nak szerelve. Az intézet, melynek alig agy-két könyve volt, ma 450 kötetből áll s a legfontosabb szakfolyóiratoknak birto­kéba van. Intézetének személyzetében ma hat orv03doktor műkö­dik, holott, akkor, mikor a tanszéket elfoglalta orvostanhall­gatók voltak a tanársegédi állásokban is. Megemlítjük még, hogy Balogh Ernő Budapesten magán­tanári jutalmazásban részesült 3 az orvosegyesületnek több ó­­ven át könyvtárosa volt. Balogh Ernő 1919 óta nős, a világnyel­ve^ közül a németet és angolt beszédben és irasban egyformán teljesen birja s a franciát besz-dben és Írásban érti. Balogh Ernő irodalmi munkádságánaü jóróoze, amint az a v4.3Zonyókból érthető is a fertőző betegségire vonatkozik. Közleményei közül kiválik az, melyet a spanyol-influenza kór­bonctaniról ás kor-eredetéről irt s amely a magyar orvosi Arc­hivum 1922 évfolyamában jelent meg 64 oldalon. Ez a monográfia szerű tanulmány az 1918 és 1920 évi spanyoljárvány kórbonct*-

Next

/
Thumbnails
Contents