A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1926-1927 (HU-SEKL 1.a 53.)
1927. június 1., 6. rendkívüli
5 r/ o 4 > * O $ .'.jiiosak hogy állást foglal egyes vitás kérdésekben, hanem teljesen önálló több, egészen uj jelenséget is dérit ki. Kimutatja, hogy az adrenalinná.. 3 okát vitatott subcutan vagy intravénás alkalmazási módja közt nincs lé, ges külömbség, hanem csak fokozatbali. A minimális vérnyomást illetőleg h latai sok tekintetben eltérőek^Biliingheimernek eddig ellentmondás nélkül maradt adataitól, valamint kisérletei alapján mődositania kellett Biliingheimer árverési görbéit is. A szerzó megfigyelte egy egészen uj állata h I romhajszálledénytünet-nek nevezett jelenséget is. mely adrenalin adagolás után elég gyakran észlelhető és melynek oka az adrenalin okozta periphery vasoconstríctióban keresendő. A belső milieu változásának és a hormon hatásnak tanulmányoázásc számos véres vérnyomásmérsét végzett, főleg kutyákon. A vérnyomást a carotisba kötött kanül utján mérvo, különböző anyagokat fecskendett a kutyái', kipreparált vena fmorálisába, vagy jugiilárisáoa. Ugyancsak vizsgálta az elölt kutya kivágott szivében fecskendett anyagok hatását arranézvo,hogy mily szervvel és mily fokban'válthatók ki sziv-izom összehúzódások. A szei ző arra a konklúzióra jutott, hogy a hormon hatás nemcsak hogy nem azonos a pH. hatással, hanemhogy a kettő közt nemcsak mennyiségbeli, hanem mélyreható minőségbeli külömbség is fennáll. Még ogy igen érdekes, egészei uj dolgot deritett ki a szerző, mégpedig azt, hogy adrenalin befecsh ;nsÓ3°után, amikor a vérnyomás görbéje emelkedett, maja bizonyos ide múlva az eredetire visszaesett, a tünemény még nem zajlott le egészen, kanén, hogyha a vérnyomást tovább figyv. jük, elég gyakran^egy kisebb hullámú rövidebb magaslaté időtartamú második görbe feliepését észlelhetjük. Ez alapon szerző egy uj theoriáját állitja iel az adrenalin hatásnák. Eszerint a vérnyomás- görbe felhágó szárát a sj pathicus izgalma okozza, a lehágó szárat azonban nem egyedül a sympathicus izgalom elmúlása, hanem a sympathicus kifáradásával az egyidejűleg fellépd vagus izgalom érványrejutása is. 30./ Ugyanez e^ész teriedelmében. naav táblázatokkal németül. Kilián kiaUasabán'1926.-----------J^------------------------—--------Mint a fenti ismertetésből kitűnik, folyamodó az orvosi diploma elnyerése óta, - tehát 35 éve - állandóan sokirányú irodalmi működést fejtett ki es kongressusokon még külföldön is tartott előadásokat. Az, hogy az ogyetem kötelékéb 1 megválván, közel 27 évi gyakorló orvosi működése mellett is a legutóbbi évekig fejtett ki tudományos munkálkodást és szakitott magának időt laboratoiumi dolgozásra és klinikai tanulmányokra, legjobban bizonyitja tudásszomját és képességét. Bár munkálnom egy tárgykörbe tartoznak, mégis értékesek, részbe újat is alkotott és éppo-n munkái sokoldalúsága bizonyítja, széles körű irc dalmi ismertetit. Irálya magyaros, nem terjengős, kellő önkritikát gyakorolj komoly ás reális gondolkodást árul el^ Különösen értékesek és ónálló búvárkodásra valló képességet árulnak el a'15..17,.és 19. szám alatt mellé kait munkái. . , . „ Előadói képességét legutóbb az Orvos egyesületben 1926-ban tartót előadásával is bobizonyitotta. Habilitátiója esetén remélhető, hogy úgy az oktatás terén, mint a tudomány művelése szempontjából is tőle meg szép eredmények várhatók, A fentiek alapján tehát azt javaslom a tekintetes Karnak,hohy kodon Károly dr-t a magántanári képesítési eljárás további cselekményeihez bocsájtani kegyeskedjék. Budapest, 1927. évi május hó Dr. báró KÉTLI LÁSZLÓ s.k. egyetemi ny. r. tanár, biráló.
