A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1926-1927 (HU-SEKL 1.a 53.)

1927. június 1., 6. rendkívüli

'.'•ltokból meghatároz tat ott a folyadékok összconcentratiója és az elektroly•:.k és non-elektrolytek concentratio ja. Az adatokat két táblázat zsemle - líteon tünteti fel. Egy harmadiktáblazat feltünteti a inegalvasztható férjé és SL I* x5.25-bóT kiszárnitható fehérje mennyiségét, ^továbbá a seriffig lob inok és a serumalbuminok mennyiséget és azok egymáshoz való viszonyát. mig egv negyedik táblázatba hamutartalomnak es a konyhasótartalomnak minimális, maximalis és középértékeit tünteti fel literenként

frammokban. Kiderült, hogy a lobos exsudatumoknál és a szivbajos betegek ranssudatumainál a molekulás concentratiós viszonyok lényeigei egyezők, amit különben egy évvel korábban már Kétly László és Torday Árpád is megállapitottak kryoskopikus vizsgálataikkal. Mint novum^kiderittetett, hogy^ az exsudatumok es trans udat umok osmoticus concentration a,r valamint az elek» trolytekben való concentratiója hasonlit a rendes vérsavójéhoz és hogy az elektrolytek concentratiója kisebb ingadozásokat mutat, mint az összes concentratio; tehát a savős kártyát a szervetlen sókat úgylátszik egyforma concentre ti óval bocs >'tiák keresztül, mig a szerves anyagokat a betegség tömés sete szerint kiilömböző fokban bocsájtják áts illetve tartják vissza. Uj megállapítások továbbá: hogy a folyadékok hamutartalma nem adja ínegbiznató mértekét az elAtrolyd tartalomnak, hogy a HO ion concentra‘ iö szerint az exsudatumok és trón sudat umok neutrálisak, dacára annak^ hog; titrálható alkálit tartalmaznak, tehát, ami fontos és azóta már általánosa el is fogadott tény. hogy a 1.0 - tartalom és a titrálható alkali mennyisége közt nem mutatható ki összefüggés.- Nagyon elterjedt nézet* hogy az exsudatumok fehérja tartlama és fajsúlya nagyobb mint a transudatumoké. Ez ngayjában igaz. pe e szabály sincs kivételek nélkül* mint a szerző né,ely «sete mutatja. Általánosan érvényes vonatkozások a fehérjetartalom és a záraz anyagtartalom vagy a fajsuly közt, amilyeneket más vizsgálók fel - állitottaJi "nem voltak megállapíthatók. A directe meghatározott megalvado fehérje átlag 6 #-al kisebb az N x6.25-ből kiszámitottnál.

18./ Ugyanaz németül. /Egész teriedelemben. számos táblázattal.

/?flüg3rs“hüchn5D4./ -------------- 6 J

19./ Vizsgálatok emberi kóros folyadékok molekulás concentratió vizsonyairői. / Metuam. és Term. ért. 1904. A Magyar Tudom. Akadémia ki'aááááHah./ _

Nagyjában az előbbi dolgozat egyes más szempontok előtérbe való helyezésével.

20./ Érdekesebb esetek a magángyakorlatból. / Orvosi Hetilap.190 A Bollinger Gyula egyetemi tanár iü éves jubileumára'kiadott dolgozatok egyiké.

Kasuistika. Két érdekes és jül megfigyelt eset a belgyógyászat és sebészet határterületéről. Nevezetesen: I./ Helyi érzéstelenites és .átgerincsorvadás 2./ Obstrukció ductus Stenoniani. 3./ Influenza és gan-aena diabeticum. Coma. 4./ Influenza és latcii3 lues. 5./ Erythema enemaoogenes és scarlatina. 5./ Adenoid vegetatiók. 7./ Trigeminus neuralgia és orrbántalom.

21./ Ugyanaz németül. / W.M.W. 1909./

~22./ ün 30lj oÖriTier'űf the aetiology and treatment of diabetes

mellitus, ' -----------------------7---------y—;-------Shgöl nyelven taeteti- előadás az 1913-iki londoni nemzetközi orvoskongressus belgyógyászati szakosztályában. , r

A szerző ibglalkozik a diabetes pathogenes isével és kezelésével, főkép azonban ama visszahatással, melyet a betegség a vérkeringésre nevezessen a verőerek időloötti atheromatizálására gyakorol és ezzel kapcsolatban a verőerok elégtelensége folytán fellépő gangraenával.

23./ A hadimirigylob. / Orvosi Hetilap. 1916./ kozol idevágó 50 esetét a szerző nemcsak klinikailag figyelte meg, megállapitván az"aetiologiát, a lefolyást, a különféle kezelesi mólók hatását, hanem a kiirtott mirigyek szövettani és bakteriológiai vizsgálatával a kórképet elkülönitette a mirigv-tuberculosistól, a limphadeniától. a Kundr at-féle mirigy sarcomától, lues tői, sőt a leukaemia és pseudoleukaemiától is. 0 a betegséget, mint egyikét ama uj kórképeknek,fogja fel melyeket a háború vetett felszínre. A betegségben szenvedők kivétel nélkül hosszabb ideig tartózkodtak nedves lövészárkokban, mocsarakban, pocsolyákban, és mindegyik megelőzően huzamos ideig erősen náthás volt. Szer ző a fertőzés kapujának az orrképleteket tartja.1 A skrophulás lympadenitis nél ugyanis többnyire az ál.kapocs alatti tájék mirigyei betegszenek meg, _ mert a fertőzés ugylátszik a torok, a tonsillák felöl történik, mig a hac Mirigylobnál a régi jó colli letrális mirigyei és a cervicalis mirigyek az elsősorban bántalmazottak. E tájék mirigyei pedig közelebbi vonatkozásban v,annak az orrnyálkahártva nyirok pálváival. A szerző itt tehát önállóan egy uj kórképet állitotl fel. * ' . ■ kjy .

24./ P. Tangl und K. Boden. Beitrag zur physikalischen Cnemier der woissojn BlntkÖroorchonjan/* das Eiters.' / Bicch. Zeitschrift. 1917./